Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2014-03-31 13:12

A Magyar Értéktárba került a Széchenyi-hársfasor

|

A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának dékánja, dr. M. Szilágyi Kinga által a Hungarikum Bizottsághoz beküldött javaslata, és a támogató szakvélemények alapján a Széchenyi-hársfasort a bizottság nemzeti értéknek nyilvánította. Fontos volna, hogy minden Széchenyi-tisztelő támogass a fasor felújítását, mert szakmai szemmel egyértelműen látható, hogy az utolsó órában vagyunk. Közre adunk egy cikket "Gondolatok a nagycenki hársfasor állapotáról és megújításának lehetőségeiről", ami tartalmazza a feladatokat.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

A nemzeti érték megnevezése: Széchényi-hársfasor (Nagycenki hársfasor)

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Nagycenk, Hidegség és Fertőboz közigazgatási területén, a cenki Széchényi-kastély és kastélykert tengelyére szervezve (észak-északkeleti irányban) közel 2,3 kilométer hosszan nyúlik el a Széchényi-hársfasor. A fasor telepítése Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna nevéhez köthető, 1750-60 közé datálhatjuk a források alapján.


Az eredetileg telepített fák darabszámára vonatkozóan a különböző források eltérő adatokat közölnek, de a Rapaics által említett 600 egyed a közel 2,3 km hosszú alléban a fák 4 öles (7,58 m) ültetési távolságával számolva elfogadható értéknek bizonyul. A két fasor közötti távolság 12 öl (22,75 m) volt. A kettős fasor jellegzetes példája az ún. "allée verte"-nek, melynek közepén gyepmező van, s csak a két szélén tapostak ösvényt.

A nagycenki hársfasor eredetileg ültetett példányai a kislevelű hárs (Tilia cordata Mill.) faj egyedei. E faj 150 évnél idősebb példányai már nagyon idősnek számítanak, zárt erdőtársulásokban nem is igen érik meg ezt a kort, parkfaként vagy sorfaként, korhadó ágrendszerükből adódó veszélyességük és csökkenő esztétikai értékük miatt ilyen korukra általában már kivágásra kerülnek. Ennek ellenére a 2011. évi botanikai felmérés szerint az 581 felmért faegyed 59%-a nagy valószínűséggel eredeti telepítésű, vagyis kb. 250 éves. Földváry Miksa és Kaán Károly már az 1930-as években felhívta a figyelmet a nagycenki hársfasor természeti, kultúrtörténeti és kertépítészeti értékeire, mígnem 1942-ben a Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter 80.855/1942. sz. rendelkezésével természetvédelmi területté nyilvánította.

A jelenleg nagycenki hársfasor néven ismert fasor telepítése, története, fenntartása, gondozása közel két évszázadon át a Széchényi-családhoz kötődött. Ezért indokolt a fasort Széchényi-hársfasorként nevezni, és a Nemzeti Értéktárba való felvétele is ezen a néven javasolt.

 

Prezentáció a hársfasorról>>

 

Indoklás a Magyar Értéktárba történő felvétel mellett, kitérve a nemzeti érték országos jelentőségének bemutatására


Természeti és nemzeti értékünk ez a 18. századból ránk maradt, jelenlegi állapotában még 327 eredeti telepítésű egyedet magába foglaló, közel 2,3 kilométer hosszúságú hársfasor. Magyarország számos kiemelkedő jelentőségű dendrológiai értéke közül is a legfigyelemre méltóbbak egyike.
Történeti – kultúrtörténeti jelentőségét a Széchényi-családhoz kapcsolódása biztosítja; tájépítészeti és esztétikai különlegessége nem csak monumentalitásából, az egyedi példányok megragadó szépségéből fakad. Ez az allée verte Magyarországon kivételes ritkaságnak számít. Idős fasoraink zöme – még ha eredetileg allée verte volt – ma út menti, közutat, főutat, főutcát kísérő fasor. Ennyire tisztán a kertet a tájba kitágító fasor nincs több hazánkban. (Hasonlóan grandiózus, tájléptékű alkotásnak, allée verte-nek számított az Eszterházi, majd Batthyány-Strattmann család köpcsényi – ma Kittsee - birtokának hársfasora, amely a kastélytól a Duna felé vezetett, fókuszában a pozsonyi várral; ám ezt a fasort a történelem viharai, a határváltozások, művelési ág változások, beszántások elpusztították.)
A barokk térszervezés és az évszázadok alatt természeti szépséggé ötvöződő emberi alkotás kettőssége jelenti a kiemelkedő értéket. Természettudományi jelentőségét pedig a dokumentáltan legalább 250 éves egyedek alkotta élő génbank (génalap-tartalék) felbecsülhetetlen kutatási értéke adja.

Ennek a rendkívüli, emblematikus jelentőségű nemzeti értéknek a megóvása tudományos, emocionális és anyagi szempontból egyaránt szükséges.
A Széchenyi hársfasor botanikai, dendrológiai értéke, a 250 éves génöröksége révén kiemelt fontosságú természeti emlék, természetvédelmi érték, a magyarországi barokk tájépítészet egyedi, grandiózus alkotása, a cenki Széchényi-birtok építészeti, kertépítészeti eleme. Kultúrtörténeti jelentősége a Széchényi örökségben rejlik.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Itt olvasható>>

 


A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.hnm.hu/hu/fooldal/mainPage.php

 

 

A Természeti és Épített Környezet Szakbizottság 18 támogató szavazattal javasolja a „Széchenyi-hársfasor” nemzeti értékünk Magyar Értéktárba történő felvételét, majd a Hungarikum Bizottság ennek megfelelően döntött 2014. március 18-ai ülésén.

 

 

Terveink szerint a hársfasor megy tovább a hungaricummá való nevezés érdekében.

Fontos volna, hogy minden Széchenyi-tisztelő támogassa a fasor felújítását, mert szakmai szemmel egyértelműen látom, hogy az utolsó órában vagyunk.

Közre adunk egy cikket "Gondolatok a nagycenki hársfasor állapotáról és megújításának lehetőségeiről", amit a hiteles, a komplex örökségvédelem szempontjából kívánatos, külföldi szakértők által is előremutató és korszerű fasor megújítás módszerről írtunk.


Szilágyi Kinga

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

egervolgyi 2014-04-03 17:27:51

Csak kérdezem tisztelettel.
A hársfasor védelmébe tartozik a végén lévő gróf Széchenyi Béla és felesége, gróf Erdődy Hanna síremléke is?
Bízom, hogy igen.

További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A komponáló Széchényiek a Bajor Rádió műsorán »
  • Új Széchényi CD jelent meg »
  • Bécsi koszorúzás 2018 »
  • Papp Éva kitüntetése »
  • Széchényi-család és a zene »
  • Széchenyi mint mostohaapa »
  • Széchényi Kálmán Szécsényben »
  • Évnyitó koncert a Reviczky Házban »
  • Széchényi Ferenc plakettje »
  • Széchenyi Kingáról »
  • Megjelent a zenekari Széchényi Imre CD a Naxosnál »
  • Emléktábla Kovásznán »
  • Új CD Széchényi Imre szerzeményeiből »
  • Gőzhajózás-történeti kiállítás a Dunán »
  • Befejeződött a Sopronban őrzött Széchenyi-könyvtártöredék feldolgozása »
  • Elhunyt Bugán Istvánné »
  • Bejegyzések az ifjú Széchenyi idővonalán »
  • »
  • Kovács Márton emlékére »
  • A Magyar Páneurópa Unió könyvbemutatója »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    27 28 29 30 31 01 02
    03 04 05 06 07 08 09
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    Legfrissebb képtárak

    Széchenyi-emléktúra a Cuha-völgyben

    Április 30-án Egervölgyi Dezső és Bittmann Károly szervezésében ragyogó időben került sor a túrára, melynek keretében a Zirci vasútállomáson a Széchenyi-emlékfánál emlékeztek a legnagyobb magyarra.

    A MEVE előadása Bükön

    2015. 05. 11-én a Magyar Emlékekért a Világban közhasznú Egyesület(MEVE) Bük község művelődési házában "Széchenyi emlékek nyomában, Európában" c. kiállítás-megnyitóra és előadásra került sor. A Felsőbüki Nagy Pál Középiskola diákjainak Gáspár János és Messik Miklós tartott előadást.