Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2023-04-10 08:35

A 163 éve elhunyt gróf Széchenyi István

|

Visszatekintve történelmünk XIX. századára, igazán rendkívüli múlt tárul elénk. Kiemelkedő személyiségek egész sora: írók, költők, művészek, tudósok, politikusok. Jelen írásban Baross Gábor személyét emeljük ki.
Reformkor lendületével valóban a fejlődés útjára lépett Magyarország.

A 2023. esztendőben talán úgy emlékezhetek méltón Széchenyire, ha az alapokat lerakó után, a munkák folytatását végző Baross Gáborra emlékezem.

De ki is volt Baross Gábor, akinek szobra a Keleti pályaudvar előtti téren, már halála után hat évvel felállításra került?

Baross Gábor 1848. július 6-án született Pruzsinán, Trencsén vármegyében.
Iskoláit Léván és Esztergomban végezte. Jogi tanulmányai alatt Pest város napidíjas alkalmazottja.
Hazatérve, megyei szolgálatban a főjegyzőségig emelkedik. A képviselőházba, mint a pucchói kerület képviselője jutott 1875-ben.
Sokoldalú tevékenysége és munkabírása hamar ráirányította a közfigyelmet. Elnöke volt a közoktatási bizottságnak, hol erélyesen szólalt föl a nemzeti nevelés és az állam jogai érdekében. Érdeklődése – végzettsége ellenére - a közgazdaságtan irányába terelődött, mint sok kor- és munkatársának, akik felismerték Széchenyi munkásságának és a kor követelményének lényegét.


1883 elején a közlekedésügyi minisztérium államtitkárrá nevezi ki. Olyannyira sikeresen sajátította el a tárca ügyeinek intézését, és oly sikeresen mélyült el a szak rejtelmeiben, hogy 1886 végén, Kemény Gábor lemondása után átveszi a tárca irányítását, és teljes erővel hozzáfoghat a minisztérium egész szervezetének és munkaköreinek átalakításához, átszervezéséhez.

Először a vasutak ügye foglalkoztatta, egyre több vonalat szerzett meg az állam részére, és a MÁV egységesítése is Baross államtitkárságához, majd miniszterségéhez fűződik. E munkáját az osztrák-magyar államvasutak óriási hálózatának átvételével, illetve államosításával tetézte be 1891-ben. Ezután az ország minden részébe eljutó főközlekedési vonalakon az állam már egységes vasúti politikát folytathatott. Ezzel a vasút a nemzetgazdaság egyik fő tényezőjévé, meghatározó szereplőjévé vált.


1889-tőla közlekedési és közmunkaügyi minisztérium kibővült a kereskedelemügyi minisztériummal, így Baross kézbe vehette a magyar gazdaságpolitika irányítását és képviseletét. Céljául tűzte ki a hazai és külföldi forgalom lehető teljes függetlenítését, a hazai ipar termelésének emelését és a kivitel elősegítését. Ezért játszott gazdaságpolitikai szempontból nagyon fontos szerepet a Baross-féle árudíjszabás. Az osztrák és magyar államvasutak egységes díjszabással üzemeltek, amelyek igen magasak voltak, de ezen magas díjtételek mögött nem húzódott közgazdaságilag átgondolt koncepció. Baross felismerve a változás szükségességét, új rendszert vezetett be – a Baross féle zónatarifa és árudíjszabás - amely alapvetően rendezte át a MÁV belső és külső életét.
Az ország érrendszerévé változtatta a vasúti közlekedést, és ezen alapokra helyezte további elképzeléseit, amelyekkel európai szintre emelte a magyar vasutat és társadalmát.

„Száz vasutat, ezret!
Csináljatok, csináljatok!
Had fussák be a világot,
Mint a testet az erek.”


Írja 1847-ben a Vasúton című versében Petőfi Sándor.

Baross mérsékelte a magas tarifát, gyűjtődíjszabást vezetett be, amelynek kedvezményei csak a belsőpiacon voltak érvényesek. Az exportirányok felé olcsóbbak lettek a szállítás költségei, támogatta a nyersanyag-behozatalt és sok iparcikkre iránytarifát állapított meg, melynek kedvezményeit külföldi nem vehette igénybe.


A szabadkereskedelmet befolyásoló politikai változások bizonyították, hogy a gazdaságtörténetben ugyan működhet a szabadkereskedelem, de csak időlegesen, mert bizonyos időszakonként szükségessé válik a beavatkozás, a szabályozás. A közvetlen állami beavatkozások mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a korszerűbb termelési feltételek kialakítására irányultak. Az egy kézben összpontosult irányítás és a gazdaság teljes körű áttekintése eredményezte a hatékonyabb fejlődést.


Itt érdemes Darányi megállapítását idézni: „a mezőgazdaság minisztériuma, a Földművelésügyi Minisztérium lassan, észrevétlenül, a viszonyok súlya alatt átalakult közgazdasági minisztériummá.”
Baross kemény küzdelmet folytatott a dunai gőzhajózási társasággal szemben is a magyar érdekekért, de az ipari oktatás rendezése, a postai, vasúti tanfolyamok bevezetése és a magyar kereskedelmi társaság alapítása is tőle indult ki, sok egyéb más mellett.

A vasúti politika és irányítás mellett különösen a Vaskapu szabályozása érdekelte. Ezen nagy és nemzetközi jelentőségű munka előkészületeit is maga vezette. 1892 márciusában személyesen ment megtekinteni a munkálatok előkészültét, de itt meghűlt és betegen tért vissza. Egészségét nem kímélve dolgozott tovább, de erős szervezete nem tudta legyőzni a betegséget.
1892. május 8-án halt meg Budapesten.


1896. szeptember 27-én a Vaskapu ünnepélyes megnyitása alkalmából emlékérem készült. Az előoldalon Ferencz József, a hátoldalon Széchenyi és Baross látható. Baross – bizonyítékául annak, hogy elévülhetetlen érdemeket szerzett az ország európaivá emelése terén – méltán került Széchenyi mellé az éremre.

2001. január 15-én Megjelent a Gazdasági Minisztérium kiadásában a „Széchenyi Terv – A jövő pillérei” című kiadvány. A bevezető sorokat Dr. Matolcsy György jegyezte.
„A magyar nép ismét elfoglalhatja méltó helyét a fejlett európai népek családjában, mégpedig fél emberöltőn belül, és az elvesztett XX. század után megnyerheti a XXI. századot”.
Aztán megnyílt a föld, és tíz év kellet, hogy visszaálljon a régi rend, és újra megjelenjen az „Új Széchenyi Terv”, melyet Orbán Viktor miniszterelnök jegyzett.
„Minden ország életében időről-időre elkövetkezik olyan helyzet, amikor mindenki érzi, hogy neki kell gyürkőzni annak a különlegesen nagy feladatnak, amit újjáépítésnek nevezünk”.

A napokban olvastam, hogy Baross Gábor nevét viseli a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Öröm számomra, hogy a két „zseni” tevékenységének kisugárzása ennyi idő után inspirálója lehet az ország működésének, lépcsőfok, melyen előbbre léphetünk.


Zirc, 2023. április

Egervölgyi Dezső



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Zirci tiszteleg Széchenyi születésnapján »
  • Gondolatok az ötvenéves nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum emléklapjához. »
  • A 163 éve elhunyt gróf Széchenyi István »
  • A tűzvészek elleni harcnak szentelt élet »
  • Széchényi-családtagot temettek Nagycenken »
  • Fókuszban a szószék a Belvárosi Főplébánia-templomban »
  • Széchenyi István étkezési szokásai »
  • Volt egyszer egy kiállítás »
  • Emlékest gróf Széchényi Ferenc halálának 200. évfordulójára »
  • Széchenyi és a kolerajárvány »
  • Érem Festetics Juliannáról »
  • Sugalld nekem, mit és hogyan kell kezdenem »
  • In memoriam dr. Környei Attila »
  • Sina báró »
  • A Lánchíd margójára »
  • ARANY JÁNOS EMLÉKEZETE »
  • Sina Simon, a nagyon magyar görög »
  • Széchenyi és a magyar borászat »
  • Széchenyi és Anglia »
  • 25 éves a Mosonmagyaróváron a Széchenyi Polgári Kör »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    30 01 02 03 04 05 06
    07 08 09 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 31 01 02