Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2017-01-16 15:40

Sina Simon, a nagyon magyar görög

|

D. Horváth Gábor, 2017. január 16-án az MNO portálon jelentette meg a BBC magyar hetilapjának decemberi számában a Nyáry Krisztián által írt a dúsgazdag macedóniai görög Sina-családról szóló cikkét.
A Sina-család tagjai közül többen is a legnagyobb magyar hazafiak sorába tartoznak, illetve kellene tartozniuk.
A cikk hiánypótló.
Báró Sina Simon, Barabás Miklós festménye

Sina György bankár (1783–1856) Széchenyi István barátjaként olyannyira szívügyének tekintette a magyar gazdaság fejlődését, hogy egyik motorjává vált. A Duna Gőzhajózási Társaságnak ő is megalapítója volt. A cég ötven gőzhajója járt Bécsből és Pest-Budáról a Fekete-tengeren át a török kikötőkig. Részt vett a Tisza szabályozásában, a Duna–Tisza-csatorna és a budai hengermalom építésében, a magyar vasúthálózat kiépítésében. Széchenyivel együtt kiállt a Lánchíd megépítése mellett, s az ehhez szükséges költségek előteremtésére más bankárokat is rávett. Az 1839-es dunai árvíz után hatalmas összegeket költött az árvízkárosultak megsegítésére.

Fia, Sina Simon (1810–1876) még inkább kötődött a magyarokhoz. Gyorsan nyújtott segítséget árvizek és más természeti katasztrófák idején, de hosszabb távú folyamatokban is részt vett. Szőlészeti és kertészeti szakiskolát hozott létre, alapítója volt a Magyar Gazdasági Egyesületnek, az ő pénzéből jelentek meg a kor legfontosabb folyóiratai, a Gazdasági Lapok és a Budapesti Szemle. A Nemzeti Színház, a Képzőművészeti Főiskola és a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb támogatója volt, és mindenkinél nagyobb összeget ajánlott föl a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésére. Bár görögként ortodox keresztény vallású volt, óriási összeggel járult hozzá a Szent István-bazilika építési munkálataihoz. A család Gödöllőn megvásárolta és felújította a Grassalkovich-kastélyt – erről a kastély ismertetőjében egy szó sincs –, Simon azután a mellette lévő, a magyar királyok arcképcsarnokát bemutató pavilont is felújíttatta, a tönkrement képeket restauráltatta, s a legnevesebb magyar képzőművészek egyik legfőbb mecénásává vált. Újjáépíttette a helyi templomot és iskolákat, feleségével együtt alapítványt hozott létre a szegény gödöllői gyerekeknek, mindezekről azonban a város honlapján nem lelhető föl semmi.

A teljes cikk az MNO portálon olvasható>>


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 16.



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Sina báró »
  • A Lánchíd margójára »
  • ARANY JÁNOS EMLÉKEZETE »
  • Sina Simon, a nagyon magyar görög »
  • Széchenyi és a magyar borászat »
  • Széchenyi és Anglia »
  • 25 éves a Mosonmagyaróváron a Széchenyi Polgári Kör »
  • Széchenyi István és Zala megye kapcsolata »
  • Széchenyi és a románok »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    28 29 30 31 01 02 03
    04 05 06 07 08 09 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30