Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2016-06-08 10:34

Széchenyi máig érvényes Hitele

|

Zsirai László író, költő írását olvashatják a Bécsi Napló olvasói a minap megjelent számban a Hitel mai magyar nyelven című kötetről.
Megállapítja, hogy napjainkban is a szebbre-jobbra való törekvés kellene, hogy átsegítse a megosztottság betegségétől oly régen szenvedő nemzetet.
Ebben segíthet nekünk Széchenyi Hitele!

Gróf Széchenyi István ‒ a Kossuth szerint is „polgári erényben nagy” politikus, író, polihisztor, közgazdász, a „legnagyobb magyar” születésének 225. évfordulóját idén, szeptember 21-én ünnepeljük ‒ Széchenyi Ferenc és Festetics Julianna gyermekeként, 1791-ben látta meg a napvilágot Bécsben.

Történelmi tanulmányainkból emlékezhetünk arra, hogy Széchenyi tízezer forintos hitelkérelmének elutasítását követően írta meg a magyar gazdasági szakirodalom 1830-ban kiadott első jeles munkáinak egyikét, páratlan életműve rendkívül fontos, gazdasági és erkölcsi életünkre a mai napig nemesítő hatást gyakoroló részét. Szellemi hagyatéka hungarikum. Utóbbit hirdeti címlapján a Hitel mai magyar nyelvű kiadása is.

Kubik Anna és Zsirai László


A mű máig ható érvényessége ösztönözte a Széchenyi Alapítványt ‒ mint a gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka hungarikum kezelőjét ‒ és a budapesti kiadó (Logod Bt.) munkatársait, hogy a könyv eredetileg bonyolult nyelvezetét a hosszú mondatok rövidítésével, a tájszavak, a latinitás kiiktatásával, szükséges esetekben ma használatos szavakra cserélésével napjainkban is könnyen olvashatóvá, értelmezhetővé, áttekinthetővé tegyék. Ezt a célt szolgálják a jegyzetek, valamint a függelékben olvasható, a Hitel első megjelenése idején meghatározó jogintézményeket és Széchenyi hitelviszonyait bemutató tanulmányok, dr. Horváth Attila és Spira György munkái.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában tartott könyvbemutató sajtótájékoztatón Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke hangsúlyozta, a szerző reformkori gondolatai napjainkban is megérthetővé válnak ebben az átírásban, hogy a saját sorsukon jobbítani akaró emberek a világon mindenütt erőt meríthessenek belőlük. „Az erős ellenáll, a gyenge kétségbeesik.” – áll a mű mottójában, amit a Honunk szebb lelkű asszonyainak („a polgári erény s nemzetiség védangyalainak”) szánt ajánlás követ. „Én azt szeretem hinni, hogy minden jobb lelkű ember – habár nem is sejtve ‒ bizonyos vágyat hordoz a szívében, hogy magán, felebarátain és mindenen, ami őt körülveszi, szüntelen javítson. Ehhez a tökéletesebbhez való ellenállhatatlan vonzódás legszebb tulajdona az emberi léleknek, és amint halhatatlan része jobban s jobban fejlődik, annál inkább nő s erősödik benne.”

S valóban, napjainkban is a szebbre-jobbra való törekvés kellene, hogy átsegítse a megosztottság betegségétől oly régen szenvedő nemzetet. Széchenyi a „pénz-, kereskedés- s gazdaságbeli tárgyak” fejtegetése szándékával kezdett e munkája megírásának, s mivé vált e szándék? Ahogy a kötetet bemutató Prof. DSc. Gergely András történész ismertető előadásában elhangzott: a vegyes műfajú, sokrétű könyv egyetemistáknak, gimnazista fiataloknak sok bölcsességet adó kortörténeti dokumentum, máig ható tanulságokkal. Segít a lényeglátásban, az elmélet és a gyakorlat összefüggéseinek felfedezésében, a hazafiság tanításában, s irányt mutat a civil társadalmaknak abban, hogy ne keressük a hibát mindig másban. Erkölcsi vértezettséget adó volta a hangsúlyosabb, nem politikai irányokban halad. Azt sugallja, hogy vegyük hasznát eszünknek, s a hatalmunkból kiesett múlt mellett élt jelenünkben a jövendőnek is urai lehessünk.


„Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hord szívében!” – fogalmazta Széchenyi a tudomány szereplőinek szánt intésül. A Hitel azokra a témákra összpontosít, amelyek helyes gyakorlása jobb pozícióba helyezi az egyén és a társadalom működését, annak eredményeivel a belső lelki békéjét. Témái között szerepel a polgári erény és a kiművelt emberfő. Széchenyi István gróf a Berekesztés című fejezetben örök érvényű tanáccsal szolgál: „Csinosítsuk értelminket, terjesszük tapasztalásainkat, keressük fel a tudóst, társalkodjunk az elmetehetőssel, nagyobbítsuk könyvtárainkat, jutalmazzuk a tudományokban, művészetekben fáradozót, haladót – üljünk kocsira, szálljunk hajóra, nézzük a világot, emeljük hazánkat a dicsőbb nemzetek sorába!” Napjainkban különösen fontos megfogadni, ugyanis ez a haladás záloga, nem a torzsalkodás meg az acsarkodás. Aki e könyvet elolvassa, megtapasztalhatja, hogy az olyan Széchenyi formátumú és lelkületű emberek, akiken a nemzet jövője múlhat, az egyén számára is képesek lehetnek boldogabb létteret teremteni.

Gróf Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven, Logod Bt., Budapest, 2016, 400 p.

 

Az újság másolata itt látható>>

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A magyar nyelv és nemzeti jövő »
  • Széchenyi máig érvényes Hitele »
  • Minden ember szereti az igazságot »
  • Széchenyi válogatott levelei »
  • Karácsonyra ajánlom »
  • A cenki István-nap »
  • Széchenyi-irodalom »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    25 26 27 28 01 02 03
    04 05 06 07 08 09 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Legfrissebb képtárak

    Könyvbemutató: Széchenyi István válogatott levelei

    A könyv címe: „Ezt köztünk! Isten áldja!” Alcím: Széchenyi István válogatott levelei. A kötetet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet gondozásában jelent meg, 584 oldal terjedelemben és 260 levél közreadásával. A könyvbemutató 2014. december 10-én volt az MTA kupolatermében.