Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2015-04-09 17:31

Balatonfüredi megemlékezés és kiállítás

|

Balatonfüreden, 2015. április 8-án, délután 16.30 órakor a Városi Könyvtárban gróf Széchenyi Istvánra emlékeztek. Az ünnepi beszédet Pálffy Károlyné önkormányzati képviselő, a Területfejlesztési Bizottság elnöke mondta, és egyben megnyitották Egervölgyi Dezső éremgyűjtő (Zirc) Széchenyi-gyűjteményéből összeállított kiállítását, mely 2015. május 9-ig. látogatható.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kedves emlékező Barátaim!


Ezekben a napokban az ország sok-sok településén csendes emlékezésre, gyertya- és mécsesgyújtásra, koszorúzásra, néma főhajtásra hívják, várják a hazaszerető és lokálpatrióta magyarokat. Előadásokkal, kiállításokkal emlékeznek, emlékezünk a „legnagyobb magyar” – gróf Széchenyi István tragikus halálának 155. évfordulója alkalmából.
1860. április 8., a tragédia napja óta vita van arról, hogyan halt meg? Önkezével vetett véget életének, vagy netán meggyilkolták?
Döblingi magányában utolsóként ezt írta naplójába: „Nem tudom megmenteni magam!”
Vajon kinek van igaza? Nem tisztem eldönteni a kérdést. Úgy vélem a halála körüli vitáknál sokkal, de sokkal fontosabb gróf Széchenyi István hatása, példája az utókorra, a „ma emberére”.
Személye a legtöbbet idézett. Az utókor több mint 2290 könyv és tanulmány megjelentetésével és közel 60 szépirodalmi művel becsülte meg. De mégis adósai vagyunk, adós a haza Széchenyi Istvánnak.
Adósságunkat művei, gondolatai, élete még jobb megismerésével, Naplója, levelei teljes lefordításával, kiadásával csökkenthetjük.
Ilyen adósságcsökkentő szerepe van és lesz a mai éremkiállításnak is!

Tisztelt Emlékezők!

Gróf Széchenyi István, 1791. szept. 21-én született Bécsben, gróf Széchényi Ferenc és Festetich Julianna grófnő ötödik gyermekeként.
Mielőtt pár percben megpróbálom életútját, hatalmas, a jövőre óriási hatást és példát adó tevékenységét, üzenetét ismertetni, felvázolni, nem tehetem meg, hogy itt Balatonfüreden a Városi Könyvtárban ne tegyek említést gróf Széchényi Ferencről, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítójáról, aki a királyi biztosi, főispáni címet is elnyerte, mint politikus.
De, hogy milyen apa volt, azt a legjobban az a levél mutatja, melyet 1817. május 16-án írt, István grófnak, az akkor 26 éves fiának, mintegy útravalóként, mely levél gróf Széchenyi Istvánnak mintegy „talizmánként” biztos alapot nyújtott, példája végigkísérte egész életében.
Így írt fiának:
„Legnevetségesebb az emberben a büszkeség származására és külsejére, mert ezekhez egyáltalán nem járult hozzá – de mindkettőt megbecstelenítheti és megváltoztathatja, ha az elsőt embertársaival érezteti, az utóbbit pedig különböző dolgokkal, erőinek pajkos megfeszítésével gyengíti és satnyává teszi.”
Majd így folytatja:
„A pénz csupán el van helyezve nálad, s nem a Te tulajdonod, mert nem azzal lépsz az ítélőszék elé, hanem csupán az elszámolás kötelezettségével…”
Testi, fizikai fejlődésére is kapott útravalót:
„Nagyobb gonddal ápold tested épségét is, hogy az méltó lakása legyen lelkednek s könnyebben cselekedhesd a jót”…
Ugye, mennyire aktuális útravaló lenne ez minden embernek ma is, az édesapjától!?

A fiatal Széchenyi István tanulmányait Pesten, Szombathelyen és Sopronban végezte. Majd katonának állt, harcolt Napóleon hadai ellen, kitüntetéseket és megbecsülést szerzett.
De sem a katonatiszti, sem a gazdálkodó nagybirtokosi létforma nem vonzotta, így hát utazgatott, járt Angliában, Isztambulban, Máltán, Itáliában, majd onnan Bécsbe utazott.

1825. november 3-án a Pozsonyi Országgyűlésen, birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a magyar nyelv ápolására létrehozandó tudós társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia céljaira, melynek később alelnöke lett.
Külhoni tapasztalatai megerősítették abban, miként lehetne és kell is a Nemzetet megreformálni, az európai államokkal azonos szintre emelni.
Ekkor, a reformkor küszöbén lépett fel Széchenyi gyors, egymás után kiadott, programalkotó műveivel, a Hitellel, a Világgal és a Stádiummal, melyek meghatározták a reformfolyamatokat.

Az 1830-as években roppant népszerű ember lett. Megkezdődött a nagy tevékenységek, gyakorlati vállalkozások kora:
a lóversenyek meghonosítása
a lótenyésztő egyesület létrehozása
a Nemzeti Kaszinó
a dunai gőzhajózás
az óbudai hajógyár
a Kereskedelmi Bank
Duna-Tisza csatorna
Al-Duna szabályozás
a Tisza szabályozás
a Lánchíd megépítése
Pest-Buda fővárossá emelése
a bortermelés javítása, fejlesztése
a Balatoni Gőzhajózás elindítása, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

De nem csak gyakorlati munkássága kiemelkedő Gróf Széchenyi Istvánnak, Kossuth-tal vívott szellemi párbaja a magyar társadalmi fejlődés elvi irányainak lehetőségét vetítette előre.

Örömmel fogadta az 1848 márciusi vértelen forradalom győzelmét, az uralkodó által szentesített polgári átalakulást, és a Batthyány-kormányban a közlekedés és a közmunkák minisztere volt szeptember 11-ig.
De a Bécs és a független Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedését, felzaklatott idegrendszere nem bírta elviselni, ezért Döblingbe vonult, és hosszú éveket töltött ott, tragikus haláláig.
Egyéniségét, polgári hasznot kereső lelkületét soha nem adta fel. Ma a polgári reform bátor kezdeményezőjét tiszteljük benne.
Hazaszeretete, az emberi haladásba vetett hite, harca a haladó reformokért, áldozatkészsége, akaratereje, alkotó szenvedélye, szívós gyakorlati munkája a magyar történelem egyik legnagyobb személyiségévé avatta.
„Széchenyi történelmünk azon része, amelyet nem kell átértékelni” – nem kell a történelemkönyveket átírni, de megismerni viszont kötelességünk!”
Saját magunkon segítünk, ha megismerjük és befogadjuk Széchenyi gondolatait a hazáról, a nemzetről, a politikáról, a sportról, az alkotmányról, a családról, a nemzetiségről, a munkáról, a gazdaságról, de még önmagunkról is.

Tisztelt emlékező Barátaim!

Meg kell ismernünk, beszélnünk kell Széchenyi nevelésről szóló gondolatairól, nézeteiről is! A magyar nevelés története gazdag kiemelkedő pedagógiai gondolatokban, nagyszerű tanítói életutakban.
A Magyarország Tanítója nevet azonban az a Széchenyi István érdemelte ki, aki a neveléstörténeti könyvekben gyakran említésre sem kerül.
Műveiben olyan eszmeiséget, olyan értékrendet közvetít, amely mások számára kapaszkodót jelenthet. A Hitel, a Világ és a Stádium műveiben alapvetően a politikai programját fejtette ki, de ezekből pedagógiai gondolatai is összegyűjthetők.
Bár Széchenyi nem volt pedagógiai rendszeralkotó vagy iskolaszervező, de pályafutását mindvégig jellemezte, hogy „kiművelt emberfők” nevelésén fáradozott, e célt próbálta többféle módon előmozdítani.

Műveiből nem csupán a kortársak merítettek, a ma embere is találhat bennük fontos életvezetési elveket. Fontosnak tartotta az önismeretet, Béla fiához írt intelmeiben is megtalálható e gondolat:
„Önmagunkat ismerni a legnagyobb bölcsesség.”
Kiemelte a közösség meg- és összetartó erejét, az ellenvélemények megismerését, és azt, hogy az embernek egy napja se múljék nyomtalanul.
Állandó munkálkodást, a nemzet érdekében kifejtett erőfeszítéseket követelt honfitársaitól – saját fiaitól is!
A nevelés Széchenyi értelmezésében nemzetnevelés! A legfontosabb az a nevelés, amely a nemzet körében folyik és a nemzetre hat vissza.
Az az eszme, hogy az ember ész-érvekkel, jó példával és gyakorlattal belsőleg alakítható, sőt átalakítható, hogy a jellem nem születéstől meghatározott, hanem iskolázás révén kiművelt minőség.
„A történelem még ki nem próbált lehetősége: a nevelés!” – mondta Széchenyi István. Személyisége ma is nagyon fontos, mert alkalmas a példakép szerepének betöltésére.

Predesztinálja erre saját „fejlődéstörténete”, hasznossága. Egy nagyszerű kor kiemelkedően kiváló egyénisége volt.
Széchenyi egyik ismert jelmondata volt: „Az ember annyit ér, amennyit használ.”

 

Életével, munkásságával bizonyította, hogyan lehet nagyon sokat használni a „csúnyácska hazá”-nak, hogy szebb legyen.
Ő hozta ismét összeköttetésbe a magyar nemzeti géniuszt az európai szellemmel, a haladással. Ő nem ment el, itt van velünk, itt él közöttünk. Szavai, gondolatai hitet, erőt, kitartást adnak és halálig tartó küzdésre, munkálkodásra buzdítanak.

Mi Széchenyi István üzenete a mának, a mai kor emberének?
„Használni, használni, jót cselekedni.”
Virág Benedek a kor népszerű költője, tanára ezt még szebben fogalmazta meg.
„Jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen!”
A „Kelet népe” – ahogy ő írta – „jelszavául” választotta.

Tisztelt emlékező Barátaim!

Mai világunk, életünk egyensúlyát vesztett értékrendjében útmutatást, vezércsillagot jelent gróf Széchenyi István.
Nemcsak az agyunkban, hanem a szívünkben is át kell ismételnünk a legnagyobb és leghívebb magyartól tanult leckét!
„Csak úgy remélhetünk ránk és utódainkra nézve üdvöt, ha szellemi alapon nyugszik jelenünk és jövendőnk, ha szellemi alapokon emelkedik anyagi kiképzésünk, és nem viszont.”




Tisztelt Vendégek!

Szeretném megköszönni Mindannyiunk nevében a Városi Könyvtár igazgatójának és dolgozóinak munkáját, áldozatvállalását, hogy szellemi képzésünk, gyarapodásunk, továbbképzésünk végváraként, biztos hátországként ezt a kiállítást és megemlékezést megszervezték, megrendezték! Hálás szívvel köszönöm!

Városi Könyvtár, Balatonfüred, Kossuth Lajos u. 35. a Széchenyi emlékkiállítás 2015. május 9-ig. látogatható.

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Programajánlók, események
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Rákóczi-opera »
  • A komponáló Széchényiek a Bajor Rádió műsorán »
  • Új Széchényi CD jelent meg »
  • Bécsi koszorúzás 2018 »
  • Papp Éva kitüntetése »
  • Széchényi-család és a zene »
  • Széchenyi mint mostohaapa »
  • Széchényi Kálmán Szécsényben »
  • Évnyitó koncert a Reviczky Házban »
  • Széchényi Ferenc plakettje »
  • Széchenyi Kingáról »
  • Megjelent a zenekari Széchényi Imre CD a Naxosnál »
  • Emléktábla Kovásznán »
  • Új CD Széchényi Imre szerzeményeiből »
  • Gőzhajózás-történeti kiállítás a Dunán »
  • Befejeződött a Sopronban őrzött Széchenyi-könyvtártöredék feldolgozása »
  • Elhunyt Bugán Istvánné »
  • Bejegyzések az ifjú Széchenyi idővonalán »
  • »
  • Kovács Márton emlékére »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    02 03 04 05 06 07 08
    09 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 01 02 03 04 05
    Legfrissebb képtárak

    Széchenyi-emléktúra a Cuha-völgyben

    Április 30-án Egervölgyi Dezső és Bittmann Károly szervezésében ragyogó időben került sor a túrára, melynek keretében a Zirci vasútállomáson a Széchenyi-emlékfánál emlékeztek a legnagyobb magyarra.

    A MEVE előadása Bükön

    2015. 05. 11-én a Magyar Emlékekért a Világban közhasznú Egyesület(MEVE) Bük község művelődési házában "Széchenyi emlékek nyomában, Európában" c. kiállítás-megnyitóra és előadásra került sor. A Felsőbüki Nagy Pál Középiskola diákjainak Gáspár János és Messik Miklós tartott előadást.