Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2017-04-03 09:30

Dr. Dimény Imre búcsúztatása

|

Dimény Imre - nekünk Imre bácsi - a Széchenyi Alapítvány kurátora volt és több évtizeden keresztül segítette az alapítvány munkáját bölcs tanácsaival. Ismerője volt gróf Széchenyi István életművének és munkássága tükrözte a legnagyobb magyar elveit, törekvéseit.
2017. március 31-én kilencvenötödik évében kísértük őt utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

Dr. Nagy István parlamenti államtitkár búcsúztató beszéde állítson itt Imre bácsinak - a Széchenyi-tisztelők számára - emléket.
hirdetés

Tisztelt Gyászoló Család! Tisztelt Gyászoló Gyülekezet!

Szomorú tisztem, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Kormány nevében végső búcsút vegyek Dr. Dimény Imre Széchenyi-díjas agrármérnöktől, akadémikustól, egykori mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől.
A magyar mezőgazdaság és agrártudomány kiemelkedő egyénisége a háromszéki Komollón, egy 16 gyermekes családban látta meg a napvilágot 1922-ben. Édesapja csak négy elemit végzett, mégis rendkívül olvasott és tájékozott ember volt. Ennek is köszönhető, hogy harmadik gyermeke 1944-ben a nehéz anyagi körülmények ellenére a Kolozsvári Gazdasági Akadémián okleveles gazda, majd egy évvel később az egyetemi rangú kolozsvári mezőgazdasági főiskolán okleveles mezőgazda diplomát szerezhetett. Ezt követően több mint hét évtizeden át szolgálta a magyar agráriumot, egészen haláláig.


Az első három évtizedben a mezőgazdasági igazgatás különböző területein tevékenykedett. Gazdasági felügyelő volt Nagylétán – a mai Létavértesen –, majd 4 év múlva Berettyóújfaluban a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság előadójává nevezték ki. 1950-ben a Gépállomások Szabolcs-Szatmár Megyei Központjának főagronómusa lett.
1951-ben került Budapestre, a Földművelésügyi Minisztériumba, a Gépállomások Főigazgatóságára, ahol előbb osztályvezető, majd főosztályvezető-helyettes volt. 1954-ben a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójává nevezték ki, 1955-ben pedig ismét Budapestre helyezték osztályvezetőként az Országos Tervhivatal Mezőgazdasági Főosztályára. 1960-ban lett az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, majd 1963-tól három évig osztályvezetőként dolgozott a mezőgazdasági osztályon.

1967-ben jött létre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a mezőgazdasági reform folyományaként a Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal összevonásával. Hatáskörébe tartozott az erdő- és mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és az elsődleges faipar, a földmérés és térképészet, valamint a földnyilvántartás. Feladata volt a fejlesztési irányok meghatározása, a gazdasági célkitűzések megvalósításához szükséges eszközök kialakítása, a tudományos kutatás és szakemberképzés feltételeinek biztosítása. E minisztériumnak volt első vezetője Dimény Imre.1967-től kezdve, több mint 8 éven keresztül töltötte be a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri posztot. Elképzelései nyomán forrt össze élelmiszer gazdasággá az agrártermelés és az élelmiszeripar.
Ahogy akadémiai székfoglalójában fogalmazott: minden beosztásában az elmélet és a gyakorlat összehangolásán fáradozott.


Az általa képviselt agrárpolitika – a termelési biztonságot, az anyagi érdekeltséget szem előtt tartva – a műszaki fejlesztésre alapozott. Zászlóvivője volt a mezőgazdaság gépesítésének. A gépberuházások támogatásával meggyorsította a műszaki fejlesztést, lendületet adott a hazai mezőgépgyártásnak. Intézkedéseivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gépesítés színvonala egyes területeken megközelítette az akkori fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugati országok szintjét. A termelésben mind meghatározóbbá vált a rendszerszemlélet, a nemzetközi integráció pedig lehetővé tette a hatékony műszaki fejlesztést, a mennyiség növelése mellett a minőség javítását.Ebben az időszakban jött létre a teljes agrárvertikumra a hatósági minőség ellenőrzés intézményrendszere.

Széles látókörű agrárszakemberként Dimény Imre – az akkori lehetőségekhez mérten – nyitott a fejlett világ agrártermelési tapasztalatai, technikája és technológiája felé. Nagy előrelépést jelentett a szocializmus idején, hogy az érdekeltség érvényelülését az áru- és pénzviszonyok közé helyezte. Ebben az időszakban vezették be a nagyüzemi eszközök kistermelőknek való bérbeadását, az állatok kihelyezését. Szabaddá vált az ipari tevékenység a téeszek és állami gazdaságok számára is.Irányítása alatt a mezőgazdaságban és ezen belül a kertészetben sorra alakultak a termelési rendszerek.


Miniszterként messzemenően támogatta kutatásfejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését. Az agrár felsőfokú intézmények fejlesztésében 1961 óta vett intenzíven részt. Jelentős szerepe volt az agráregyetemek és főiskolák 1970-es években történt nagyarányú fejlesztésében. Kezdeményezője volt az agrárfőiskolák egyetemekké való fejlesztésének.
A magyar agrároktatás iránti elkötelezettsége későbbi életútjában is megnyilvánult, hiszen az államigazgatásban eltöltött, eredményes évtizedek után az igazi kiteljesedés a tudomány és az oktatás területén következett be. Mindennél fontosabbnak tartotta a tudás és a tapasztalatok átadását.


Kollégái, tanítványai szerint mindig közvetlen és segítőkész volt. Az emberek megítélésében a szaktudás volt számára az elsődleges mérce. Megbízott munkatársaiban és messzemenően támaszkodott rájuk. Hazaszeretetének és fáradhatatlanságának egyik kézzelfogható bizonyítéka, hogy 1987-88-ban elvállalta a Széchenyi Társaság elnöki tisztét, és az ezzel járó feladatokat, amely a rendszerváltozás előtti időszakban sok nehézségen átsegítette az akkor alakult középutas társaságot.


Dimény Imre életcéljának tekintette Magyarország, a magyar agrárium felemelését, élete végéig ennek jegyében tevékenykedett.Elkötelezettsége, hatalmas tudása, embersége példa lehet a mai utódok és a jövő nemzedék számára is.


Nyugodjék békében!

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Megjelent a Széchenyi 225 c. tanulmánykötet »
  • Hungarikum a Széchenyi-diákkörben »
  • Előadás a szlovákiai Hidaskürtön »
  • Rendhagyó történelemóra a SZIG-ben »
  • Hungary Hungaricums »
  • The intellectual legacy of Count István Széchenyi »
  • Mi végett vagyunk a világon? »
  • Érvényes a Széchenyi Alapítvány pályázata »
  • Főhajtás Széchenyi halálának 157. évfordulóján »
  • Dr. Dimény Imre búcsúztatása »
  • Buday Miklós nagy sikerű előadása Révkomáromban »
  • Recenzió a Hitelről »
  • Dr. Horváth Attilát alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés »
  • Előadás Kassán »
  • Széchenyi, az időszerű európai »
  • Mai magyar nyelven adták ki Széchenyi Hitelét »
  • Pénzünk nincs, de Hitel, mai magyar nyelven, van! »
  • A legnagyobb magyar hagyatéka »
  • Észrevételek dr. Rigó Mihály gondolataihoz »
  • Az okos Széchenyi »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    28 29 30 31 01 02 03
    04 05 06 07 08 09 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30
    Legfrissebb képtárak

    Előadás Kassán

    2016. október 4-én Kassán a Rovás közösség házában tartott gróf Széchenyi István szellemi hagyatékáról előadást Buday Miklós a Széchenyi Alapítvány elnöke.

    A Hitel mai magyar nyelven c. könyv sajtóbemutatója

    A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban 2016. március 29-én került sor gróf Széchenyi István: HITEL mai magyar nyelven” című könyv sajtóbemutatójára.