Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2016-12-12 15:32

Recenzió a Hitelről

|

Schnell Gábor PhD. hallgató (Budapest) a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa írt recenziót gróf Széchenyi István: Hitel – mai magyar nyelven című könyvről, amely a Jogtudományi közlöny 2016/12. számában jelent meg.
hirdetés

Széchenyi István: Hitel – mai magyar nyelven (2016)

1. Idén tavasszal jelent meg – a Logod Bt. gondozásában – gróf Széchenyi István „Hitel” című munkájának „mai magyar nyelven” átdolgozott változata. Széchenyi Hitelét nem kell az olvasóknak bemutatni, korszakújító jelentősége, a magyar történelemben betöltött szerepe, valamint a mai napig érvényes gondolatai közismertek.

A XIX. század hajnalán az 1830-ban megjelent művet régies nyelvezete, a mai beszélt nyelvünktől idegen, hosszú mondatai, valamint több nyelven írt szentenciái miatt eredeti formájában kihívás elolvasni. A XIX. század végén több-kevesebb sikerrel készültek a Hitelnek korszerűsített átiratai, azonban ezek alig tartalmaztak érezhető változást az olvashatóság érdekében. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy olyan átfogó Hitel „modernizáció”, mint amilyen a most megjelent könyv, még nem volt. A kötet Széchenyi egyik legjelentősebb művének könnyebb olvasását teszi lehetővé.

A könyv címét olvasva felmerülhet sokakban a kérdés, hogy van-e a mai embernek joga ahhoz, hogy a könnyebb érthetőség érdekében ezt a nagyszabású művet átírja. Az ilyen jellegű változtatásokra az utóbbi években sok rossz példát láthattunk, sorra jelentek meg az iskolai kötelező olvasmányok lebutított, egyszerűsített változatai. Ezek a kiadványok a mű lényegét veszik el, irodalmi nyelvezetét csorbítják, az író munkásságát csúfolják meg. A Hitel esetében nem irodalmi, hanem egy tudományos műről beszélünk, így véleményem szerint a módosított szöveg olvasása során senkit nem érhet semmiféle stilisztikai veszteség, a kötet csak a könnyebb megértést segíti elő a mai ember számára.
A szerkesztők nagyon körültekintően csak a legszükségesebb esetekben egyszerűsítették a szöveget. Sok helyen megmaradt a mű szabatos, régies nyelvezete, ahogy azt a kötet egyik szerkesztője az Előszóban írja: „Egyrészről fontos, hogy gördülékenyen olvasható és könnyen befogadható (akadálymentesített) szövegváltozat álljon rendelkezésre, hűen visszaadva Széchenyi gondolatait; másrészről az is célunk volt, hogy minél kevesebb változással teljesítsük e feladatot: az átírásból érezhető legyen, hogy nem mai szerzőt olvasunk, lehetőség szerint az eredeti műben lévő „ízek” is megmaradjanak”1. A ma már nem használt szavak, mondatrészek kivezetésével, a rengeteg – és kevesek által ismert – például latin és ógörög idegen kifejezések lefordításával, valamint a ma már helytelennek számító helyesírás átjavításával és a mondatszerkezet átalakításával, sokkal könnyebben tud eljutni a modern kor emberéhez a könyv mondanivalója.
Remélhető, hogy a magyar történelem egyik alapművét sokkal többen veszik majd a kezükbe, kevesebben fogják feladni az elolvasását az első fejezet után.

2. A Hitel mondanivalója ma ugyanannyira aktuális, mint amilyen a reformkor hajnalán volt. Széchenyi örök érvényű alkotása a társadalomtudományok, különösen a közgazdaság tudományok és a történelemtudomány számára jelent nélkülözhetetlen forrást. Felmerül bennünk a kérdés: egy jogász számára mit jelent a Hitel a XXI. században?
A műben Széchenyi – aki a jogtudományban is ugyanolyan jártas volt, mint a közgazdaság tudományokban – elsősorban magánjogi kérdésekkel foglalkozik, témájához a XIX. század eleji magyar társadalmat érintő gazdasági reformra történő felhívás igazodott a leginkább. Ezen belül is elsősorban a földtulajdonnal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja hangsúlyosabban.
Művében korát meghazudtolva olyan intézményekről tesz említést, amelyek akkor még nem is léteztek a magyar jogtudományban. Ilyen jogintézmény a részvénytársaság, mivel 1830-ban Magyarországon még egyetlen egy részvénytársaság sem működött és több mint 5 évet kellett arra várni, hogy megszülessen az első törvénycikk2, amely említést tesz erről a társasági formáról. Itt megjegyzendő, hogy az első magyar részvénytársaság az 1836-ban megalapított Lánchíd Részvénytársaság is Széchenyi nevéhez fűződik.

Széchenyi a szövetkezetek alapjait is felvázolja a műben, noha annak törvényi szabályozása csak a XIX. század második felében valósult meg. A „legnagyobb magyar” a Hitelben felhívja a magyar társadalom figyelmét nemcsak a gazdasági, hanem a jogi reform szükségességére is. Fontosnak tartotta a gazdaság alapját jelentő olyan törvények megfogalmazását, mint a Kereskedelmi törvény, a Csőd törvény, a Váltó törvény. Az utóbbi kettő még a reform országgyűléseken 1840-ben elfogadásra kerültek3, az egységes Kereskedelmi törvény4 Corpus Iuris Hungarici-ben történő megjelenésére azonban több mint negyven évet kellett várni, ugyanis azt az Országgyűlés csak 1875-ben fogadta el5.

A könyv szerkesztői6 a Hitel mai magyar nyelvű változatának elkészítéséhez nem csak az eredeti 1830-ban megjelent művet vették alapul, hanem a Hitel centenáriumára 1930-ban megjelent „Hitel, a Taglalt és a Hitellel foglalkozó kisebb iratok” című kiadványt is.

3. Az olvasó számára jelentős segítséget nyújt a könyv végén megjelent „Függelékek” rész, amelyben két tanulmány kapott helyett. Az első tanulmány7 szerzője Horváth Attila jogtörténész, egyben a könyv egyik szerkesztője is. A tanulmány kiválóan összefoglalja a Hitel jogi mondanivalójának esszenciáját, valamint képet kaphatunk Széchenyi István magas szintű jogi műveltségéről, amelyet nem csak a Hitelben, hanem más műveiben is (pl. a Világban) kamatoztatott.
A második értekezést a 2007-ben elhunyt történész Spira György jegyzi8. Megismerhetjük a Hitel megszületésének körülményeit, Széchenyi István (pontosabban a Széchenyi család) hitel viszonyait, illetve a XIX. század eleji Magyarország hiteligényeit.

2016 Széchenyi emlékév, hiszen 225 évvel ezelőtt 1791. szeptember 21-én született a legnagyobb magyar. A könyv megjelenése méltó megünneplése ennek az évfordulónak, amellyel sikerült közelebb hozni Széchenyi 186 éves, de mégis modern, a mai kor számára is tökéletesen használható és hasznosítható művét. Azt csak remélni tudjuk, hogy e jó kezdeményezés folytatódni fog, és hamarosan a kezünkbe vehetjük Széchenyi többi fontos írásának – többek között az 1831-ben megjelent Világnak és az 1833-ban megjelent Stadiumnak – átdolgozott, korszerűsített változatát.

 

 

Jegyzetek:

1 In.: Gróf Széchenyi István Hitel – mai magyar nyelven (szerk. Buday Miklós, Dudás Márta, Horváth Attila) Logod Bt., Budapest, 2016. 8.

2 1836. évi XXVI. törvénycikk

3 az 1840. évi XV. tc. a váltótörvénykönyvről, valamit az 1840. évi  XXII. tc. a csődületről.

4 1840-ben már születtek olyan törvények, amelyek részben a kereskedelmi jog területét szabályozták (pl.: 1840. évi XVI. tc. a kereskedőről, vagy az 1840. évi XVIII. tc. a közkeresetre összeállt társaságok jogviszonyáról

5 1875. évi XXXVII. tc.

6 Buday Miklós könyv- és lapkiadó, az Országos Széchenyi Kör tagja, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja, a Széchenyi Alapítvány elnöke. Dudás Márta nyelvi lektor és Horváth Attila jogtörténész, intézetvezető egyetemi docens.

7 Horváth Attila: A magyar jogintézmények a Hitel megjelenésekkor Széchenyi István jogmodernizációs programja. In.: Gróf Széchenyi István Hitel – mai magyar nyelven (szerk. Buday Miklós, Dudás Márta, Horváth Attila) Logod Bt., Budapest, 2016. 349-373.

8 Spira György: Egy pillantás a HITEL írójának hitelviszonyaira. In.: Gróf Széchenyi István Hitel – mai magyar nyelven (szerk. Buday Miklós, Dudás Márta, Horváth Attila) Logod Bt., Budapest, 2016. 374-399.

 

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Megjelent a Széchenyi 225 c. tanulmánykötet »
  • Hungarikum a Széchenyi-diákkörben »
  • Előadás a szlovákiai Hidaskürtön »
  • Rendhagyó történelemóra a SZIG-ben »
  • Hungary Hungaricums »
  • The intellectual legacy of Count István Széchenyi »
  • Mi végett vagyunk a világon? »
  • Érvényes a Széchenyi Alapítvány pályázata »
  • Főhajtás Széchenyi halálának 157. évfordulóján »
  • Dr. Dimény Imre búcsúztatása »
  • Buday Miklós nagy sikerű előadása Révkomáromban »
  • Recenzió a Hitelről »
  • Dr. Horváth Attilát alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés »
  • Előadás Kassán »
  • Széchenyi, az időszerű európai »
  • Mai magyar nyelven adták ki Széchenyi Hitelét »
  • Pénzünk nincs, de Hitel, mai magyar nyelven, van! »
  • A legnagyobb magyar hagyatéka »
  • Észrevételek dr. Rigó Mihály gondolataihoz »
  • Az okos Széchenyi »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    30 01 02 03 04 05 06
    07 08 09 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 31 01 02
    Legfrissebb képtárak

    Előadás Kassán

    2016. október 4-én Kassán a Rovás közösség házában tartott gróf Széchenyi István szellemi hagyatékáról előadást Buday Miklós a Széchenyi Alapítvány elnöke.

    A Hitel mai magyar nyelven c. könyv sajtóbemutatója

    A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban 2016. március 29-én került sor gróf Széchenyi István: HITEL mai magyar nyelven” című könyv sajtóbemutatójára.