Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2016-05-07 16:06

Az okos Széchenyi

|

2016. május 5-én 11 órakor Buday Miklós a Széchenyi Alapítvány elnöke tartott előadást Hódmezővásárhelyen a Németh László Városi Könyvtárban "Az okos Széchenyi" címmel.
hirdetés

 Az előadó Széchenyi ügyeit, problémáit és azok megoldását, az okkal élő, a tudatosan cselekvő, az ok-os embert kívánta bemutatni. A könyvtár előadóterme megtelt fiatalokkal és az idősebb generáció tagjaival vegyesen, pótszékeket kellett betenni.

Az előadás vázlata:
- Bevezetés, pár szó a Széchenyi Alapítványról
- Széchenyiről röviden, kevéssé ismert fontos információk.
- A Széchenyi-ismeret szintje.
- Széchenyi-emlékév 2016.
- Széchenyi írott életműve hungarikum.
- A „Hitel mai magyar nyelven” című könyv előzményei.
- Gondolatok a Hitelről, szemelvények.
- A Széchenyi-ismeret jutalma.
- Befejező gondolatok.

Közben szépen formált idézeteket hallhattunk a Hitelből Hegyiné Csernus Judit nyugalmazott könyvtáros értő tolmácsolásában.

Az előadásról szóló beszámoló:

A „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából tartott Hódmezővásárhelyen, a Németh László Városi Könyvtárban előadást Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke 2016. május 5-én, délelőtt 11 órakor.

Bár rendhagyó órának indult, de a téma a délelőtti időpont ellenére is számos felnőtt érdeklődését is felkeltette . Így a kb. 80 fős, érdeklődő hallgatóság előtt az előadó eddig kevéssé közismert tényeket ismertetett. Maga az alapítvány célja és jellege sem volt ismert a hallgatóság számára. Célkitűzésük, mellyel a teljes Széchenyi életmű közkinccsé tehető, csak a mai modern adathordozók segítségével jöhetett létre.

Az életmű legjelentősebb darabjai az elmúlt évtizedekben fakszimile kiadásban ugyan megjelentek, de többnyire csak a nagyobb könyvtárakban hozzáférhetők. Az idő múlásával azzal is szembe kellett néznie az alapítványnak, hogy bizonyos kifejezések a ma emberének már más értelmet nyertek. Így került kiadásra a Hitel, amely korszerűsített nyelvezetével, máig aktuális mondanivalójával mindenkinek ajánlott olvasmány.

Az előadás címe „ Az okos Széchenyi” volt . Minden jelenlevő hallgató azzal az érzéssel távozhatott a rendkívül színvonalas előadás végeztével, hogy a Széchenyi Alapítvány kiemelkedő tevékenysége is okos és rendkívüli.

Hódmezővásárhely, 2016. május 10. Hegyiné Csernus Judit


Az előadást meghallgatta dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök is. véleményét, az előadás kapcsán felmerült gondolatait leírta, amelyet engedélyével közzé teszünk, akár vitaindítónak is szánva.


„Kedves Miklós!

Szép volt a mai nap, köszönöm!


1.
Kétszer is kérdezted a véleményemet.
Az előadásodra kivezényelt ifjúságnak ma azt mondják, hogy gyorsan felejtsék el a nagy embereket, nem kell sem a példakép, nem kell életminta. Nem szabad rájuk kényszeríteni semmit. Majd ők megtalálják. Ma majd 20 éves koruk körül fogják eldönteni a leendő szakmájukat, sőt a nemüket is.

Erre jössz Te és egy nagy magyart állítasz eléjük! Hogy jössz Te ehhez? Ráadásul magyart? Na, nehogy!
Ma azt nyomatják, hogy a magyarok között nagy ember nincs! Már majdnem mindenkit lejárattak, kinevettek, nevetségessé tettek, megaláztak, lejárattak.
Ezeknek a szerencsétleneknek összekeverték az agyát. Minden legyen jó és még annak a teljes ellentéte is. A káosz a mai cél.
Erre jössz Te és azt irányt akarsz mutatni, meg akarod mutatni a mocsárból kivezető utat.
Mégis jó, hogy kimondtad: van kiút! Nem hiszem, hogy hasonlót is hallottak volna.

2.
Azt mondtad: A Hitel az értelmiség könyve. Mit gondolsz a gyerekek értelmiségiek akarnak lenni? Akit ma annak hívnak – nagyon kevés és egyre fogyó kivételtől eltekintve - egy gerinctelen, tudatlan, aljas, pénzhajhász, idegen érdeket kiszolgáló csőcselék. Ezek a gyerekek ezt mind látják, sőt otthon meg is beszélik a napi dolgokat, mint régen is.
Gondolod, hogy össze fogják törni magukat azért, hogy megtudják az értelmiség titkát? Mégis jó, hogy rámutattál: van másfajta, valódi értelmiség is.

3.
Miféle műfaj - kérdezted - a legutóbbi írásom, a gépi fordítás?

Hangsúlyoztam az idézőjeles mondatok szándékos keresését. Nem mondtam, de talán látod, hogy nem úgy általában, véletlenszerűen keresgélek. Egy logikai menetre fűztem föl: van egy gond, melynek már többféle megoldási kísérlete volt. Ezek befuccsoltak. Találtam azonban egy olyan megoldást, mely a jövő megoldása lesz! Ráadásul van mai gyökere! Ha olvastad a go, a sakk automatizálásának sikerét, akkor ez nyilvánvaló. Gondoltad volna, hogy az új metró már Pesten is vezető nélkül zötyög? Gondoltad volna, hogy egyre „okosabbak” pl. a betegségeinket diagnosztizáló szoftverek? Nekem az orvosi műhibák idején ez reményt keltő. Nyilván ezerrel tiltakoznak ellene az orvosok, de már késő, mert az emberiség belekóstolt az ízébe! Ugyanígy ellenérdekelt a nyelvtanárok hada, kik jól megélnek ma a mi nyelvi tudatlanságunkból.
Ma már tüntetésipari szakmunkásokat, tüntetés-szervezőket is képeznek. Külön szakirodalma van a minden szétbeszélésének. Nézd meg, hogy mi folyik pl. a klímaváltozás ügyében. Ha intézetek sora állítja az ember bűnösségét, a multik megvesznek 100 kutatóintézetet, akik pillanatok alatt bebizonyítják az egésznek az ellenkezőjét.
Ezért nem értek Veled egyet abban, hogy majd az egyén tudja, hogy ezek közül mit kell kiválasztania. Ugyan miből fog egy valaki kutatóintézetek szöges ellentétben álló nézetei között választani?


4.
Azt mondtad, hogy az előadást követő beszélgetésünk során, hogy egy jó ismerősöd véleménye szerint nanotechnológiai cikkeket, könyveket nem éri meg magyarul-, csak angolul megírni! Igen! De minek a következménye ez? Ki állította elő és főleg miért ezt a rohadék gazdasági, intellektuális környezetet? Ez csak úgy magától létrejött?


5.
Ha a nanotechnológiát itthon is angolul tanítják, az a magyar nyelv rombolása, ellehetetlenítése, a nyelvcsere kikényszerítése, előkészítése. Ugyanis a nanotechnológia szakszavaira egyre inkább nem lesz magyar szó. Magyarul erről a tudományról emiatt nem lehet majd beszélni. Képzeld el, ha nem lennének a színekre magyar szavak! Hogyan beszélnénk a virágokról?


6.
A gond az, hogy sajnos mára már ugyanez a helyzet a biológiában, a számítástechnikában, a genetikában, a szerves kémiában is, sőt még ki tudja hány helyen. Ez nem egy elszigetelt jelenség! A kérdés: a magyar nyelvet ezek után az életünk mely területein fogjuk majd használni? Miért nem világos az, hogy a magyar nyelvet mi magunk szorítjuk ki az életünk legfontosabb területeiről? Ez a nyelvhalál! Nem azért szűnik meg a nyelvünk, mert egyre kevesebben vagyunk, leszünk, hanem azért, mert alig lesz olyan helyzet, melyben magyarul fogunk egymással beszélni.
Ugyanez a helyzet már volt a nyelvújítás előtt! Ez sem új jelenség! Lesz majd megint egy nyelvújítás? Vagy a magyar megint a cselédek, a bunkók nyelve lesz? Ehhez nem kell nyelvésznek lenni! A furcsa a dologban az, hogy a jelenség előretörését a nyelvészek nem látják, vagy nem merik látni! Széchenyihez nagyon kötődik a téma, mert a mai MTA elődjét a Tudós Társaságot az ő pénzéből hozták létre, kifejezetten a magyar nyelv elterjesztése érdekében az élet minden területén. Ma foroghat a sírjában szegény, mert intézménye az ezzel ellentétes érdekek kiszolgálója lett. Hiszen létrehozási céljaival szemben halad. Ezt sem meri sajnos senki rájuk olvasni, tekintettel a mai hatalmas „demokráciára”.


7.
Az előadáson nagyon helyesen elmondtad nekünk, hogy Széchenyi tevékenysége ezer ágú fa. Ő meg nem állt! Egyedül többet tett szerintem, mint ma több nagy létszámú intézmény együtt sem.
De honnan sok ötlet?
Széchenyi nem végzett egyetemet, ha jól tudom. Honnan akkor ez a sok ötlet?
Korábban is kértelek arra, hogy próbáld bemutatni valahogy azt, hogy kire hallgatott, kinek a nézeteit osztotta. Csak idő kérdése az, hogy rásütik a plagizálás világbajnoka bélyeget. Nehogy Széchenyi kimaradjon a lejárató kampányból!
Kérdeztelek Vedres Istvánnal, a szegedi polihisztorral, Szeged Széchenyijével, kapcsolatban, aki letett egy majdnem a teljes országot behálózó csatorna-hálózati tervet. Ezt biztos látta Széchenyi. Győzz meg arról, hogy nem a vasúthálózat jutott erről az eszébe! Pláne Angliát látva, ahol a csatornahajózást lemosta a vasút előtörése, térnyerése.
Miklós, itt a HÁLÓZAT a hatalmas ötlet! Szinte mindegy, hogy mi a fenéből van.
A másik Vedres-féle ötlet a Tudós társaságra vonatkozik még abból az időből, amikor Széchenyi még legfeljebb siheder lehetett, amikor még legföljebb csak lovakról és lányokról ábrándozott. Ez tény! Vedres időben leírta.
A Lánchíd miatt napi kapcsolatban lehetett Sina báróval, aki számára a mindennapi életben pénz előtérbe helyezését, a pénzviszonyok fontosságát példázhatta. Így a hitelt is, majd a Hitelt is.
Honnan a folyószabályozási ötlet, hiszen Nagycenk közelében sincs folyó?
Most olvastam egy könyvet:, melynek a címe: Wagner világképe, írta: Bryan Magee. Leírja a szerző mindazon filozófusokat, zenetudósokat, sőt magát a görög drámát, ahonnan Wagner az ötleteit merítette. Ettől Wagner egy kicsit sem lett kisebb, sőt előttem hitelesebbé vált. Nem koppintotta ezeket, hanem mintegy átbocsátotta magán, mely nézetek ettől át is alakultak. Azt kérted a mai hallgatóságodtól, hogy áramoltassuk át magunkon Széchenyi gondolatait! Ez nagyon tetszett!
Nem tudtam megnevezni délután az angol közgazdát Neked, aki gazdasági nézeteivel hathatott az angolul tudó Széchenyire. Jelen levelem írása ellőtt megkerestem: Adam Smith-ről van szó. Ő 1723 és 1790 között alkotott. Ő az ún. klasszikus közgazdaságtant művelte. Munkásságát a kortárs Széchenyi ismerhette is. Használt valamit gondolatai alátámasztására ezekből?
Nincsenek előzmény szerinti dolgok, történések! Mindannyian követünk, folytatunk mindig valamit. Még nem született meg az az ember, aki egyedül kitalálta az egész világot!
A plágium a szellemi termék, magyarul a gondolat ellopása. Kell ez a teher, ez a vád Széchenyinek?
Nem lehetne megírni a Wagner-könyv mintájára a „Széchenyi világképe” című könyvet?


8.
Külön pontba írom Neked - a jelentősége miatt - a földügy megoldatlanságát, de 1000 éve!
Volt az ősiség, mint említetted. Széchenyi javasolta a felszámolását a gazdák hitelképessége „javítása” céljából. Sajnos mára már ismertek a súlyos következmények, melyek hazánk rettenetes méretű eladósításához vezettek, a megvásárolt hazai kollaboránsok támogatásának súlyos következményeként.
Ebben a hazai légkörben nehéz a Hitelt úgy „eladni”, hogy azt az eladósodás propagálójának állítod be.
Nagyon tetszett az a nézeted, amikor kijelentetted, hogy ebben a könyvben benne van a hazai reformkor nézetrendszere, ez a könyv több a hitelnél! Ez az értelmiség könyve – mondtad.
Bocsássa meg a világ, de a hitellel kapcsolatban szerintem Széchenyi tévedett. Nem értem, nekem óriási titok az, hogy ebben is, ezen a területen is, miért nem az angol példát javasolta bevezetni?
Miért az ilyen és ennyire „bankárosat”, azaz vegyél föl hitelt, adósodj el, a banké legyen a föld előbb-utóbb. Ma Soros úr ugyanerre szólít föl: a bevándoroltatottak életben tartására vegyél csak föl hitelt (tőle vagy köréből). A kettős csapás biztos gyorsan kivégezne bennünket.
Angliában a termőföld tulajdonosa az angol korona!
Mindenki más csak bérlő lehet. Az az érdekes, hogy a magyar Szentkorona-tan ugyanezt mondja. Széchenyi miért nem hivatkozott a Szentkorona-tanra?Nem véletlen az, bizonyos érdekkörök a magyar koronát szerették volna, sőt szeretnék csak egy micisapkának nevezni, egy bizonytalan értékű ékszernek tekinteni.
Anglia pedig ma is köszöni, jól van. Ott is megoldották valahogy a hitelképességét a gazdáknak. Én nem tudom a módot, mert én csak egy nyugalmazott mérnök vagyok. Itt meg újra előáll a rohadék nagybirtok rendszer, csak a nevek cserélődtek le.
A Hitelben lévő 5%-os kamat pedig – az elfogadott uzsorakamatok világában - már szinte nevetséges. Nem volt Ő egy kicsit naiv? Ma a vérünket a kamattal és az árfolyam-váltogatással eresztgetik le, évszázadok óta ugyanazzal a trükkel. Széchenyi egy szót sem erről a veszélyről, így ennek kivédési módjairól sem.
Nekem Ő egy nagy ember, aki jó emberektől kaphatott ötleteket, melyeket, ahogyan ma mondtad: tényleg készre csinált!
Nekem ma ezek a gondolatok jöttek elő. Ha ma a többieknek legalább ennyit kiváltottál, akkor megérdemelted a finom halászlevet!

Üdvözöllek:
M.”

 

 




 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Megjelent a Széchenyi 225 c. tanulmánykötet »
  • Hungarikum a Széchenyi-diákkörben »
  • Előadás a szlovákiai Hidaskürtön »
  • Rendhagyó történelemóra a SZIG-ben »
  • Hungary Hungaricums »
  • The intellectual legacy of Count István Széchenyi »
  • Mi végett vagyunk a világon? »
  • Érvényes a Széchenyi Alapítvány pályázata »
  • Főhajtás Széchenyi halálának 157. évfordulóján »
  • Dr. Dimény Imre búcsúztatása »
  • Buday Miklós nagy sikerű előadása Révkomáromban »
  • Recenzió a Hitelről »
  • Dr. Horváth Attilát alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés »
  • Előadás Kassán »
  • Széchenyi, az időszerű európai »
  • Mai magyar nyelven adták ki Széchenyi Hitelét »
  • Pénzünk nincs, de Hitel, mai magyar nyelven, van! »
  • A legnagyobb magyar hagyatéka »
  • Észrevételek dr. Rigó Mihály gondolataihoz »
  • Az okos Széchenyi »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31
    Legfrissebb képtárak

    Előadás Kassán

    2016. október 4-én Kassán a Rovás közösség házában tartott gróf Széchenyi István szellemi hagyatékáról előadást Buday Miklós a Széchenyi Alapítvány elnöke.

    A Hitel mai magyar nyelven c. könyv sajtóbemutatója

    A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban 2016. március 29-én került sor gróf Széchenyi István: HITEL mai magyar nyelven” című könyv sajtóbemutatójára.