Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2016-04-03 06:30

A Hitel sajtóbemutatója

|

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban 2016. március 29-én került sor gróf Széchenyi István: HITEL mai magyar nyelven” című könyv sajtóbemutatójára.

Gróf Széchenyi István 225. születési évfordulójának tiszteletére készült el Széchenyi fő művének átírt változata. A szerkesztőket az a cél vezette, hogy megkönnyítsék azon olvasók dolgát, akik közeledni akarnak Széchenyi világához.
hirdetés
A képen balról jobbra: Kovács Anna, Dudás Márta, Buday Miklós, Gergely András, Horváth Attila és Monok István. Fotó: Láng Klára

 

 

A következőkben tájékoztatjuk a Tisztelt Olvasókat a sajtótájékoztatón elhangzott legfontosabb gondolatokról.


A házigazda prof. dr. Monok István főigazgató (MTA Könyvtár és Információs Központ) üdvözölte a megjelenteket – szavai szerint – a Széchenyi-emlékév kiemelkedő, nagy jelentőségű eseményén, amelynek keretében a Széchenyi-kutatók több oldalról bemutatják a Hitel mai magyar nyelvű kiadását, s közben művészi illusztrációkat hallhatunk az átírt szövegekből.

***

 

Buday Miklós elnök (Széchenyi Alapítvány), a projekt kezdeményezője üdvözölte a megjelenteket, bemutatta a szerkesztőbizottság további tagjait Dudás Márta nyelvészt, Horváth Attila jogtörténészt és Kovács Annát, majd ismertette a Hitel átírásának indítóokait.

 

A következő fő szempontokat emelte ki:


- Méltatlanul alacsony a Széchenyi-ismeret. Ezen sokoldalú segítséggel lehet javítani Most a Hitel gördülékeny olvashatóságára vállalkoztak.
- A Hitel nyelvezete nehéz, sajátos. Ezért sok érdeklődő rövid idő alatt lemond a Hitel elolvasásáról.
- Céljuk, hogy a következő nemzedékek számára megkönnyítsék a Hitel megértését, tartalmának befogadását.
- Művek átírására sok példa van a színházi, irodalmi életben. A Bibliának is sok átirata ismert. A Hitel nem nyelvemlék, nem „szentségtörés”, ha mai magyar nyelve átírják. A lényeg, hogy Széchenyi gondolatai és indítékai erőltetés nélkül érthetőek legyenek.
- 2014-ben a Széchenyi Alapítvány javaslata alapján gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka hungarikummá vált. Ez feladatokat is ró a hungarikum kezelőjére.
- Olyan feladatnak tekintették az átírást, mint egy bonyolult rendszer leprogramozását. Egyszer alaposan elemezni szükséges és „át kell fésülni” a rendszert. Utána egyszerűbbé tehető a kezelés, jelen esetben könnyebb a mű megértése.
- A Hitel átírásával nem tudományos igényt kívánnak kielégíteni, hanem gyakorlati okokból a Széchenyi-ismeret növelése érdekében széles körökben elérhetővé kívánják tenni Széchenyi fő művét.

A szerkesztők bíznak abban, hogy az átírással reneszánszát élheti gróf Széchenyi István fő műve, a Hitel!

 

 

***


 

 

Ezt követően – és minden ismertetőt után három alkalommal – Szalóczy Pál érzékenyen illusztrálva az elhangzottakat, fontos részletet olvasott fel a Hitel átírt változatából.

 

***

 

 

A Hitel akkori és mostani jelentőségéről Horváth Attila phD. jogtörténész, egyetemi docens (ELTE, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Tudományegyetem) többek között a következőket emelte ki:

 

- Keveset tudunk Széchenyiről, de más kiemelkedő történelmi szereplőkről is. Ezek nem csak fontos példák előttünk, hanem életünk kincsesbányáiként is hasznosíthatnánk.
- Széchenyi a Hitelben felhívja a figyelmet az összefüggések fontosságára.
- Sok tanulság-, életelv olvasható ki a Hitelből. Például:
   = ne keressük a hátramaradásunkat másban,
   = az összefogás, egyesülés szükséges,
  = történelmi adottságok figyelembevétele szükséges a sikeres működéshez,
  = elmélet és gyakorlat összekötése (mindenről személyesen győződik meg, és a tapasztalatot összeveti az elmélettel,
    = egy európai polgárnak a tapasztalatokat hazája javára kell hasznosítani,
- Összefoglalva Hitel ma is hasznos olvasmány, olyan gondolatokkal, fogalmi meghatározásokkal, amelyeket ma sem tudunk sokkal jobban megfogalmazni.

***

Szalóczy Pál: Részlet a Hitelből

 

 

***

 

A Hitelt, illetve a mai magyar nyelvre átírt kötetet Gergely András prof. DSc. történész mutatta be, kiemelve a következőket:

 

- Széchenyi időben robbant be ezzel a művével a magyar közéletbe. A reformkort 1830-tól számoljuk,
- A cenzor átengedte a Hitelt, mert erkölcsnemesítő közgazdasági mű, nincs közvetlen politikai tartalma, az olvasó Széchenyi filozófiai elmélkedéseit, emberbaráti megfontolásait, haza állapotának leírását, a nők, a férfiak helyzetét, a jobbágyok viszonyait ismerheti meg. Széchenyinek minden tapasztalata benne van a Hitelben, ezért olyan szétágazó a mű.
- Régen is átírtak könyveket, magyarosítási törekvések voltak. Még régi magyar nyelven íródik a Hitel, ráadásul Széchenyi rapszódikus modorában, a nyelvet és a helyesírást szuverén módon kezelte. A szövegek megértése rendkívül nehéz, a kitérők jelentősek, az írásjelekkel szűkmarkúan bánik.


- Elérkezett az idő a Hitel átírására. Megérett a helyzet, hogy újra közelítsünk a Hitel felé. Ha úgy fogjuk föl, hogy nem a közgazdaságot keressük, akkor ez egy szórakoztató olvasmány. Bevezeti az olvasót egy labirintusba. Szerkezete szerint a Hitel körkörös mű sok bevezető fejezet az elején, és sok befejezési rész a végén. Ezek körül fogják, és keretbe foglalják a tartalmi részeket. Belül az egyes témák eltérőek, de mindig visszatalál a lényegre, és minden a hitel szükségessége felé mutat.

- Ezt kellett visszaadni a kötet átírásával, és ez fényesen sikerült. Nem a szöveget rögzítették le, hanem az egész szöveget – vették a szerkesztők a fáradságot – és újra írták, a mondatokat lerövidítették, a tájszavakat kiiktatták, a szórendet ha kellett megváltoztatták.
Ennyit megtehetünk egy klasszikussal annak érdekében, hogy a mű tárgyát érdekessé, vonzóvá tegyük.

- Nem fölöslegesek ezek a célkitűzések, és nem csak középiskolás ifjak számára reméljük az olvasottság növekedését, mert általánosságban közelebb hozza a Hitelt a mai emberekhez. A felnőtt olvasóknak is egy új körét tudja megnyerni, hiszen a Hitelt ma már nem mint közgazdasági könyvként olvassák; hogy miért szegényebb a magyar birtokos..., hanem azért, mert a magyar emberekről szól. A koncentrikus körök tágulnak egymás után és ezeken keresztül mutat rá a hitel központi problémájára.

- Általános propagandát fejt ki Széchenyi a reformok mellett.
Széchenyinek ez a legbonyolultabb műve talán. Kevesen is értették meg, és szakmai kérdések vonatkozásában a közönség inkább a német nyelvű szakmunkákat olvasták el. Mégis Széchenyi ezzel a művével befutott író lett, a dicséretek, elismerések özönét zsebelte be.

- Gergely professzor véleménye szerint a magyarítás nagyon jól sikerült. „Kézbe vettem a Hitel átírt kötetét és nem tudta letenni, olyan érdekes volt, szórakoztató, húzott magával a szöveg befelé” – mondta.
Megkönnyíti az olvasó dolgát az idézetek lefordított közlése és a nagyon jó magyarázó jegyzetapparátus.
Ez a munka több mint egy stilisztikai átigazítás, alapos kiadásnak tekinthető, mely az olvasást könnyebbé teszi, hiszen nem lehet elvárni, hogy az olvasó egyszerre tudjon latinul franciául, angolul, németül. Az értelmiség olvasmánya volt és marad.
Reményét fejezte ki, hogy a kritikai visszaigazolás után további Széchenyi-művek átírására is sort kerítenek a szerkesztők, és gratulál a szerkesztőknek, a munkát elvégzőknek.

***

Szalóczy Pál: Részlet a Hitelből

***

 

Végül Buday Miklós olvasásra ajánlja Széchenyi Hitelének mai magyar nyelvre átírt változatát.

 

Érthető, szerethető könyvet akarnak a Tisztelt Olvasó kezébe adni. Olyat, amellyel az olvasó azonosulhat, alkalmasint: „ezt én is így gondolom, csak nem tudtam eddig ilyen jól megfogalmazni” élményeket eredményezhet az olvasás. Igyekeztek az átírás során minden általuk támasztott igénynek megfelelni, de tisztában vannak azzal, hogy ahány olvasója lesz a Hitelnek, annyi kritikusuk is lehet, hiszen eltérőek a vélemények és különbözőek lehetnek az átírási megoldások is. Remélik, hogy tartalmi és/vagy nyelvi szempontból sokan górcső alá veszik majd az átírást. Tudják, hogy nem mindenki fog azonosulni akadálymentesítő eljárásukkal, és elfogadják a kritikai észrevételeket, amelyek a mai magyar nyelvű átírás tökéletesítésére irányulnak.

Mindazoknak ajánlják a Hitel új kiadását, akiket érdekel Széchenyi-világa, és erőltetés nélkül akarják megérteni mondanivalóját. Széchenyi nem csak a XIX. század-, hanem a ma emberéhez is szólt, mindazokhoz, akik segíteni akarnak magukon, akik jobban szeretnék végezni feladataikat.

A könyvbemutató végén a hallgatóság pár támogató észrevételt fűzött az elhangzottakhoz.

A Hitel mai magyar nyelven itt megrendelhető>>

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Megjelent a Széchenyi 225 c. tanulmánykötet »
  • Hungarikum a Széchenyi-diákkörben »
  • Előadás a szlovákiai Hidaskürtön »
  • Rendhagyó történelemóra a SZIG-ben »
  • Hungary Hungaricums »
  • The intellectual legacy of Count István Széchenyi »
  • Mi végett vagyunk a világon? »
  • Érvényes a Széchenyi Alapítvány pályázata »
  • Főhajtás Széchenyi halálának 157. évfordulóján »
  • Dr. Dimény Imre búcsúztatása »
  • Buday Miklós nagy sikerű előadása Révkomáromban »
  • Recenzió a Hitelről »
  • Dr. Horváth Attilát alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés »
  • Előadás Kassán »
  • Széchenyi, az időszerű európai »
  • Mai magyar nyelven adták ki Széchenyi Hitelét »
  • Pénzünk nincs, de Hitel, mai magyar nyelven, van! »
  • A legnagyobb magyar hagyatéka »
  • Észrevételek dr. Rigó Mihály gondolataihoz »
  • Az okos Széchenyi »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    28 29 30 31 01 02 03
    04 05 06 07 08 09 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30
    Legfrissebb képtárak

    Előadás Kassán

    2016. október 4-én Kassán a Rovás közösség házában tartott gróf Széchenyi István szellemi hagyatékáról előadást Buday Miklós a Széchenyi Alapítvány elnöke.

    A Hitel mai magyar nyelven c. könyv sajtóbemutatója

    A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban 2016. március 29-én került sor gróf Széchenyi István: HITEL mai magyar nyelven” című könyv sajtóbemutatójára.