Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2015-04-16 16:36

A Lánchíd mai fénytörésben

|

Izgalmas és tanulságos e régi projekt története, amely közpénz felhasználása nélkül, számos nehézség ellenére is sikeresen megvalósult. A fejlesztőknek le kellett küzdeniük a politika és a társadalom ellenállását, meg kellett találniuk az ebben a korban elérhető legmagasabb szintű műszaki és technológiai megoldásokat, és fel kellett állítaniuk egy olyan üzleti modellt, amely biztosította a beruházáshoz szükséges forrásokat. Az eredmény mind üzletileg, mind műszakilag világraszóló teljesítmény volt.
Ez a kis terjedelmű írás dr. Takács Ernő elnök (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület) dolgozata, azokat a vonatkozásokat kívánja bemutatni, amelyekről az iskolában különféle okokból nem esett szó, és amelyek ma sem közismertek. Arra fogunk összpontosítani, egyáltalán hogyan sikerülhetett egy ilyen bonyolult tervet végrehajtani.

A Lánchíd csodálatos és máig hasznos műtárgy – Budapest jelképe ma is. Arra fogunk összpontosítani, egyáltalán hogyan sikerülhetett egy ilyen bonyolult tervet végrehajtani, amelyhez szembe kellett menni a sok száz éves nemesi előjogokkal, ellenérdekelt városi önkormányzatokkal, a szakértelem hiányával és sok más nehezítő tényezővel.


Négy olyan férfi kellett ehhez a mutatványhoz, akik közül csak egy volt magyar. Az ő együttműködésük és az ország sok szerencséje kellett ahhoz, hogy ez a híd így, akkor, olyan minőségben elkészüljön.
Jól tudjuk azt is, hogy maga Széchenyi István teljesen készen soha nem láthatta a hidat. De műve – sok más mellett – akkora lökést adott a városnak és az országnak, hogy az megalapozta az első világháborúig tartó első magyar aranykort.


E kis kiadvány a Lánchíd történetének tanulmányozása útján gondolatokat szeretne ébreszteni. Az I. Ingatlanfejlesztés a Lánchíd mai fénytörésben napja szervezői azt szeretnék, ha saját szakmájuk szemszögéből és lehetőségei szerint ők is hozzájárulhatnának egy újabb magyar aranykorhoz.


Hipotézisünk szerint, mint említettük, a Lánchíd megvalósításához
— a félig-meddig barátságos állam mellett – akkor négy személy szükségeltetett:
— a magas rangú véleményvezér és kijáró ember,
— a külföldi sztárépítész,
— a bevándorló, új munkakultúrát meghonosító projektmenedzser,
— a vízióval rendelkező pénzember, afféle korai ppp-beruházó.

A híd építése óta eltelt több mint másfél évszázad alatt a társadalom, a gazdaság, az ország mérete, a szakismeret a felismerhetetlenségig megváltozott.
A híd történetére mint fejlesztési projektumra tekintünk, tehát átadásával sorsa nem ért véget. Elgondolkodunk tervszerű karbantartásán, menetrendszerű átépítésein, háborús pusztulásán, sőt a jövőjén is. Hiszen manapság már egészen más szerepet tölt be Budapesten, mint 1849-ben vagy száz évvel később.

Lássuk először, mi és hogyan történt.

 

A dolgozat itt olvasható>>



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A sárospataki vendégkönyvből »
  • A Lánchíd mai fénytörésben »
  • Testi büntetés 1848-ban »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    31 01 02 03 04 05 06
    07 08 09 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 31 01 02