Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2016-01-16 18:09

Feladatok az emlékévben

|

Gróf Széchenyi István szellemi örökségének ápolásával, megismerésével és befogadásával kapcsolatos legfontosabb állami és civil feladatokról röviden.

(A tárgyi emlékek gondozása szintén fontos feladat, de arról itt csak érintőlegesen szólunk, annyiban, amennyiben a szellemi örökség befogadásával kapcsolatban áll.)

 

Az emlékév felhívása itt olvasható, letölthető>>

 

 

Korábban megkérdeztük a Tisztelt Olvasókat, hogy véleményük szerint mit kellene tenni a 225 éves születési évforduló méltó megünneplése érdekében. Mintegy 60 válalasz és ezzel kétszer-háromszor annyi javaslat érkezett, amelyeket csokorba szedve továbbítotunk az Eszterháza Központ főigazgatójának Bodrogai László úrnak, aki Eszterháza mellett irányítja a Nagycenki kastélyegyüttes feladatait is.
Ezt az összeállítást adjuk most közre.
Az esetleges további javaslatokat szívesen fogadunk, amelyeket a bejelentkezést követően a cikk végén lehet véleményként megírni.

 

 

Nincs a nemzetünknek, településeinknek, kisebb közösségeinknek, a gondolkodó embernek Széchenyinél hatékonyabb példája. Ezt sokan azért nem tudják, mert méltatlanul alacsony a Széchenyi-ismeret. Talán reménykedhetünk abban, hogy előrébb léphetünk, ha az Országgyűlés is foglalkozik Széchenyivel és kifejezi háláját a legnagyobb magyar 225. születési évfordulója alkalmából, s ha állami igény is mutatkozik arra, hogy felszámoljuk a Széchenyi életmű fehér foltjait.


Ezt megelőzően 1925-ben tárgyalt az Országgyűlés Széchenyiről, amikor is a legnagyobb magyar emlékét törvénybe iktatta az 1925. évi 45 tc.

A törvény a következőket tartalmazza:


„1.§: Széchenyi István gróf közéleti munkásságával, melyet alkotásainak nagy sora hirdet, a nemzet háláját teljes mértékben kiérdemelte.
2.§: Nevének el nem múlható emlékezetét törvénybe iktatja”


Fonák oldalról megfogalmazandó lenne: van-e olyan Széchenyi-üzenet, amelyet ma azért vetünk el, mert mássá lett a világ? Ha nincs, akkor meg kellene indokolni, miért is nem követjük az ismert üzeneteket? A hazai értelmiség - Széchenyi korában a magyar arisztokrácia volt - a felelős Magyarországért, ezen túlmenően az összmagyarság sorsáért. Ez a Széchenyi példán keresztül üzenet az utókornak.
A magyarság felemelkedésének kulcsa a Széchenyi-ismeret növelése.

A Magyar Nemzet adósa Széchenyinek! Hálás-e a nemzet? Mi a teendő?
A XX-dik század második felében 2–3 generáció számára a politikai hatalom – ha nagyon finoman akarunk fogalmazni, akkor – nem segítette a Széchenyi-ismeret kialakulását. E mellett a II-dik világháborút követően megszűnt az átfogó, szisztematikus, tudományos igényű Széchenyi-kutatás, bár igen jelentős eredményeket értek el 1945 és 2015 között a Széchenyi-kutatók. Viszont napjainkban is igen jelentős méretűek még a fehér foltok a Széchenyi-életműben. Két kiemelkedően nagy hiány:

- a Naplóinak több mint a fele nincs lefordítva magyarra, és
- több száz gót betűs levele még nincs kiolvasva, s leírva mai németre és ebből következően nincs lefordítva magyarra. Emiatt a teljes Széchenyi-levelezést nem válhat közkinccsé, illetve a levelezés kritikai kiadása sem történhetett meg.

Gróf Széchenyi István életműve hatalmas és páratlan. Az írásaiban megfogalmazta – bár rejtve – filozófiai alapvetéseit és írásaiban azokat közzé is tette. (Mai szóval élve megvalósíthatósági tanulmányokat készített.) Ezek realitását pedig bizonyította saját életével és gyakorlati alkotásaival. Nem csupán a múltban és a magyarok számára hordozott az életműve értékeket, hanem az a mának is szól – általánosan megfogalmazva – a sorsuk javításáért tenni akaróknak szerte a világban. Széchenyi a miénk! Mérhetetlen nagy kincsünk, élete kincsesbányánk, becsüljük meg, ismerjük meg, és hasznosítsuk őt jobban!


Cselekvő hazaszeretete minden magyar számára példaértékű. Nem véletlenül nevezték őt a leghívebb és a legnagyobb magyarnak. A Széchenyi-ismeret hozzájárul a helyes önismeret kifejlődéséhez, az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez, a jó döntések meghozatalához.


Széchenyi személyét általános tisztelet övezi, nem osztja meg a magyarságot. Akik találkoztak az életművével, akiket megérintettek Széchenyi gondolatai, azok szerencsésnek tartják magukat, és a saját területükön tevékenységüket áthatja Széchenyi szellemisége.

 

Ezek fényében ajánjuk a lenti konkrét feladatokat, illetve tevékenységi területeket, hogy ki-ki feladatot választva eredményesen munkálkodhasson. 

Széchenyi 1845. március 9-én írja a "Duna-tiszai csatorna" című cikkében: "Sikeres eljárásra [...] három tényező: idő, értelem és pénz egyenlőn szükséges." Adja Isten, hogy ezek az emlékévben egyenlően rendelkezésre álljanak!


Intézkedési javaslatok

1. FEL KELL KÉSZÜLNI ORSZÁGOS, ILLETVE NEMZETI SZINTEN AZ ÉVFORDULÓ MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉRE.


2016. szeptember 21-én lesz gróf Széchenyi István 225-dik születési évfordulója. A civil emlékbizottság már megalakult, és felkérte a köztársasági elnököt a fővédnökségre, és a miniszterelnök urat, hogy hozza létre az állami emlékbizottságot, és nevezze ki annak felelős vezetőjét. Regionális, megyei és szakterületi emlékbizottságokat is életre kell segíteni.


A civil szervezetek úm. az Országos Széchenyi Kör, a Széchenyi Társaság és a Széchenyi Alapítvány – igény esetén – szívesen tesznek javaslatot az emlékbizottság tagjaira, mint ahogy itt is előterjesztik javaslataikat. Együttműködésre törekszenek minden szervezettel és személlyel, akik számára Széchenyi személye és munkássága fontos. A civilek évtizedek óta tevékenykednek a Széchenyi-ismeret növelése érdekében, és az emlékév szervezésére és lebonyolítására való alkalmasságukat bizonyították az 1991 évi 200-ik születésnapi-, valamint a 2010-es 150 éves halálévforduló levezénylésével is.


a./ Az emlékbizottság(ok)nak ki kell alakítani az emlékév programját, amely nem csak az országhatárokon belül értelmezendő. A programok ne csak a főhajtásra, hanem az ismeretterjesztésre is irányuljanak.
Magunkon segíthetünk, ha képesek vagyunk növelni a Széchenyi-ismeretet.


Példák az emlékév programjához a teljesség- és a konkrétság igénye nélkül:
- megemlékezések, koszorúzások,
- írásait, máig ható gondolatait szükséges az oktatásban és a közmédiában ismertetni. Közgazdasági, erkölcsi, nevelési stb. elveit és azok előremutató voltát kifejteni, vitatkozni róluk. Pl. gondolhatunk az általa sokszor említett közjóért való munkálkodásra.
- emlékművek, emlékhelyek állítása a Kárpát-medencében pl. Vaskapu emléktábla
- tudományos és népszerűsítő konferenciák, előadások, programok,
- oktatáspolitika értékelése; elégséges Széchenyi-ismereti tudást eredményez-e a jelenlegi gyakorlat,
- vetélkedők, emléktúrák határon belül és kívül, pl. Kárpát-medencei középiskolai tanulmányi verseny gróf Széchenyi István életéből és munkásságából,
- nyári táborok üzemeltetése az ország, illetve a Kárpát medence (határon túli magyarlakta területein), ahol heti, turnusokban lehetne a táborozás mellett „Széchenyi, mint a legnagyobb magyar” címmel előadásokat tartani. Ez lehetne kb. 10 nevezetes helyen lévő tábor a diákok számára,
- meglévő színművek, színpadi produkciók, játékfilmek, hangjátékok bemutatására (pl.: Németh László: Széchenyi című drámája, Üdv Széchenyi irodalmi-zenei műsor), elősegíteni új színmű vagy zenemű születését,
- kutatók, gyűjtemények, civil kezdeményezések forráshoz juttatása,
- helyi és országosan ismert Széchenyi-tisztelők és kutatók vallomásainak közreadása, bemutatása
- az iskolák kapjanak támogatást nagycenki, bécsi, vakapui kirándulásukhoz, ha az tervezett és eredményességét visszaigazoló módon történik,
- iskolai, területi, városi rendezvények pártolása,
- jó előadókat koordinálni és szétküldeni őket a Kárpát-medencébe. Lehetnének határon túliak is, helyben, helyiek,
- készítendő egy szétküldhető összefoglaló előadás-minta (mankó)  (audiovizuális), amely kicsit fentről vezetett, alulról kreatív.
- egy-egy hétköznap esti programra előadás-ajánlattal megkeresni a határon túli magyar, elsősorban ifjúsági intézményeket, külhoni pedagógus-egyesületeket (azon belül történelem tanárokat), magyar iskolákat, magyar tagozatokat, kollégiumokat, és olyan szervezeteket, akik még egyben látják a Kárpát-medencét (Rákóczi Szövetség, Cserkészet, Háló, KÉSZ).
- anyagilag támogatni kell a Széchenyi ismertségét fenntartó, átadó kezdeményezéseket, műsorokat,
- nagyobb nyilvánosságot és támogatást kell adni, az eredeti és jogutód szervezeteknek, melyeket Széchenyi István alapított és/vagy munkásságának az eredménye. Minden olyan intézkedést kerülni kell mely a Széchenyi-örökség további működését nehezíti vagy akár meg kívánja szüntetni.
- szélesebb körben lehetne ösztönözni a modern kor dokumentációját: honlap + facebook. Manapság ezek nélkül nehéz élni.

b./ A Széchenyi-ismeret növelésének meg kell teremteni a financiális alapját.
Javasoljuk, hogy a gazdasági élet szereplői adókedvezmény ellenében, vagy/és a Széchenyi nevét viselő programok (pl.: Széchenyi-terv, Széchenyi pihenő kártya, és az abban résztvevők) a források x%-át kötelezően fordítsák a Széchenyi-ismeret növelésére, illetve helyezzék el egy „Széchenyi Alapba”, amelyből például az emlékév programjai finanszírozhatók.


c./ Fel kell mérni a szellemi erőforrásokat (ötletbörze), össze kell fogni azokat az erőket, potenciális közreműködőket, akikre építeni lehet a Széchenyi-ismeretbővítést. (Széchenyi-tisztelők, intézmények, kutatók, történészek, nyelvészek, pszichiáterek, civil szervezetek, tanárok, közösségek, …)

2. AZ INTÉZKEDÉSEK FŐBB TERÜLETEI


Tudománypolitika
Itt van az ideje annak, hogy a tudománypolitika felmérje és értékelje a Széchenyi-kutatás helyzetét. Fel kell tárni a Széchenyi életmű fehér foltjait! Egy konszenzusos záródokumentummal végződő tudományos konferencia keretében meg kell határozni a hiányok megszüntetéséhez kapcsolódó feladatokat, és ki kell dolgozni a fehér foltok felszámolásának programját. (Figyelembe kell venni az eddig Széchenyi szempontjából még nem kutatott megyei, a határon kívüli, a magán, illetve jeles családi levéltári kutatások szükségességét is.)
Ez több éves (évtizedes) munka, de a Széchenyi-életmű leltárának elkészítése fél év alatt elvégezhető, ami a továbblépés alapjául szolgálhat. Fokozatosan meg kell teremteni az átfogó, tudományos Széchenyi kutatás tárgyi és személyi feltételeit, és el kell indítani a szisztematikus munkát.

Oktatáspolitika
„A lelket és a testet fiatal korba alkalmassá kell tenni a haza iránti szolgálattételre, mert e nélkül az ország szempontjából semmit sem ér a nevelés” (Széchenyi: Napló)
Az oktatási tevékenységben – úgy az általános-, a közép-, mint a felsőoktatásban kiemelten kell szerepeltetni a Széchenyi-életművet, bemutatni Széchenyi példáját. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az általa is sarkalatosnak tartott önismeret kialakulására. Széchenyi munkásságát kötelezően t a n i t a n i kell! Ennek területei lehetnek:
- tankönyvek, ajánlott irodalmak,
- iskolai színjátszás,
- önismereti táborok,
- országos szónoklatverseny kiterjesztése (Széchenyi és Kossuth)
- osztálykirándulások szervezése a Széchenyi-emlékhelyekre
- vetélkedők, több fordulós, elméleti és kreatív országos verseny, különböző korosztályoknak,
- olyan játékos versenyek kiírása, ami az informatika eszközeinek bevonásával történik pl. Széchenyi honlap készítése, vagy internetes műveltségi játék, verseny reformkorról (honfoglalóhoz hasonló játék)
- fiatalok számára művészeti, kreatív pályázatok (festészet, foto, rövidfilm)
- a reformkor és benne Széchenyi. Ez nagyon fontos terület. (Széchenyit és Eötvös Józsefet pedig a politológusokkal kellene megismertetni.)
- Széchenyiről kis füzetet lehetne szétküldeni minden iskolába, minden gyereknek,
- a szóbeli érettségin történelemből legalább egy Széchenyihez kapcsolódó tétel legyen.
- az írásbeli érettségin is legyen Széchenyit érintő szöveg, feladat,
- a közoktatás tantervében szerepeljen: legyen kötelező a Széchenyi nevét viselő iskolában minden 7. és 11. osztályos tanuló számára a nagycenki múzeumba és a mauzóleumba való „zarándoklat”, a többi iskolában ez legyen ajánlott tanulmányi kirándulás. 
- Oktatás során felhasználható rövid filmek (8-10 perc) Széchenyiről és kortársairól, a reformfolyamatokról, melyek a tanítási óra 45 percében is jól elhelyezhetők és hasznosíthatók.
- egyetemeken (gazdasági, jogi, tanárképző szakokon) olyan speciális kollégiumok szervezése, melynek tematikája Széchenyi és korának kutatása és hasznosítása,
- osztályfőnöki óráin feldolgozni egy-egy Széchenyi műveiből választott rövid idézetet. (Nálunk Bonyhádon hatalmas sikere volt a gyerekek körében, amikor minden tanuló kapott egy-egy idézetet a legnagyobb magyartól ajándékként húsvétra, amit aztán közösen értelmeztünk, így az ő személyes útravalójává vált. Kiderült, hogy mennyire időszerűek ma is a gondolatai, és a gyerekek fogékonyak voltak rá.)

Emlékhelyek védelme, gondozása
- a kiemelkedő emlékhelyek műszaki állapotát és szellemiségét az állam garantálja, (példás színvonal-, izgalmas múzeumi programok biztosítása),
- Széchenyi-hársfasor ökológiai, genetikai, esztétikai és nem utolsó sorban kultúrtörténeti és Széchényi-szellemiségi értékeinek megőrzése,
- élő történelmi-, kulturális központtá kellene tenni a nagycenki Széchenyi-kastélyt. Olyanná, amelybe a Kárpát-medencéből, illetve az ország legtávolabbi zugából is érdemes szervezett programokra elmenni; osztályoknak, kulturális egyesületeknek, csoportoknak, magánszemélyeknek stb.
- össze kéne gyűjteni, illetve ki kellene egészíteni, és közkinccsé tenni a Széchenyi emlékeket, emlékhelyeket, hogy aki csak most érdeklődik hazánk nagy fiáról, könnyebben eligazodjon a lehetőségek és a jó példák között. Készüljön adatbázis a Széchenyi-emlékhelyekről,
- Széchenyi emlékhelyek népszerűsítése, szakszerű rendben tartása, gondozása,
- a Széchenyi nevét viselő intézmények szerepvállalásának növelése a Széchenyi-ismeret terjesztésében,
- a kisebb emlékhelyeknek – kül-, és belföldön egyaránt – legyen (önkéntes) gazdája, idegenvezetője (pályáztatás)
- a vetélkedőn nyertes gyerekek lehessenek idegenvezetők pár napig a nagycenki múzeumban,

Pályáztatás
Széchenyi-pályázatok kiírása sok célszerű, és nagyszerű – meglévő és új – programnak, alkotásnak adna megjelenési lehetőséget.
- sokoldalú és speciális kiállítások szervezése a művészet különböző területén,
- külföldön élő Széchenyi-tisztelő, illetve Széchenyi külföldi tevékenységével összefüggő területek kutatói, tevékenységének népszerűsítői számára létesüljön ösztöndíj, vagy legyen pályázati lehetőségük, vagyis ösztönözzük áldozatos tevékenységüket (pl. Prékopáné Széchenyi Kinga, Váci Sándor, Oplatka András, Tarics Péter, New York-i Széchenyi Társaság)
- pályáztatás Széchenyiről szóló új ismeretterjesztő és irodalmi művekre: mesékre, ifjúsági regényekre, társasjátékokra,
- Széchenyi nevével fémjelzett diákköri pályázat; hozzanak fel a diákok olyan eseteket, amikor valakinek Magyarországon meg kellett küzdenie az ellenáramlatokkal és sikeres lett. Be kellene mutatni, hogy milyen ellenállásokat legyőzve, milyen érdekeket sértve vittek magyar emberek különféle projekteket sikerre, és ezeket az ellenállásokat hogyan győzték le.
- rajz, fotó, próza, plasztika, pps összeállításokra stb. pályázatok kiírása,
- Széchenyi-ismereti adatbázisok (ikonográfia, életének kronológiája, Széchenyi versek, művei Széchenyi kvíz stb.) létrehozása és működtetése,

Média, közmédia
- rövid (3-5 perces) vallomások Széchenyiről pl. hét gondolat (idézet kifejtése) Széchenyitől főműsor időben
- tíz perces sorozat(ok) szakemberektől: Széchenyi egy-egy művének, tevékenységének, életének bemutatására, népszerűsítésére,
- legalább egy országos napilapban (vagy a megyei lapokban) minden héten jelenjen meg egy Széchenyivel kapcsolatos információ: idézet, vagy kérdés, rejtvény (pl. Széchenyi-kvíz) 
- nyilvános versenyek a „Magyarország szeretlek!” műsorhoz hasonlóan,
- a rádió, legfőképpen a Kossuth adó, - de a többiek is - és az MTV1 és Duna Word legalább havonta 20-30 percet foglalkozzon Széchenyi munkásságával;
- Az emlékév tiszteletére műsorfolyam a köztévében: a középpontban Széchenyi, felajánlások, adománygyűjtés, licitálás különleges relikviákra.

Egyéb
- növelni kell Gróf Mikó Imrének, Erdély Széchenyijének kultuszát is. (Indirekt nemzeti tudat marketingje.)
- faültetési akciók (lehet eper, kocsányos tölgy stb.) erdészek irányításával,
- ménesek összevetése Széchenyi korában és napjainkban,
- települések környezet szépítő versenye: a település utcája, terei között. „Ilyen volt, ilyen lett a Széchenyi utca.”


Megállapításaink jó szándékúak és a tapasztalataink, a javaslataink széles társadalmi igényeken alapulnak. A teljesség igénye nélkül állítottuk össze rövid idő alatt – mintegy brainstorming jelleggel – az elvégzendő feladatokat, amelyek közül több konkrét formában már folyamatban van.
A fő kérdés az, hogy van-e politikai szándék a Széchenyi-ismeret növelésére, vagy maradjon ez mindenkinek a magánügye. Mi határozottan kiállunk amellett, hogy az ország könnyű erővel segíthet önmagán, ha intézkedésekkel segíti a Széchenyi-ismeret növelését.

 

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak (mintegy 70 főnek), akik felhívásunkra javaslatukkal és véleményükkel kikerekítették ezt az összeállítást.

 

További javaslatokat szívesen fogadunk olyn módon, hogy a cikkhez kommentet fűznek.

 

Buday Miklós

főszerkesztő

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A Nagycenki Múzeum eleven módon mutassa be Széchenyi István szellemiségét »
  • Széchenyi István tanári emlékkonferencia Pozsonyban »
  • Az év költői kifejezése: tetthazafi - szájhazafi »
  • Kinek készült az új Széchenyi-kiállítás Nagycenken? »
  • Domborműavatás Rimaszombaton »
  • Emlékmű a szlovákiai magyar szórványban »
  • Széchenyi műveit olvasva európainak érzem magam »
  • Bécsi megemlékezés »
  • Széchenyi mellszobra Kápolnásnyéken »
  • Ludovika Szabadegyetem »
  • Emlékbélyeg Széchenyi halálának évfordulójára »
  • Maradhat-e pusztába kiáltott szó Széchenyi szava? »
  • Egy kassai polgár katalizátor szerepét vállalta Széchenyi István tevékenységében »
  • Feladatok az emlékévben »
  • Széchényi Imre koncert »
  • Emlékmise Nagycenken »
  • Önkormányzatok Széchenyiről »
  • Sajtótájékoztató 2015. 04. 29. »
  • Ülést tartott a Széchenyi-emlékbizottság »
  • A Széchenyi-emlékbizottság 2016. közleménye »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    27 28 29 30 31 01 02
    03 04 05 06 07 08 09
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    Legfrissebb képtárak

    Pozsonyi konferencia

    2016. november 18-án délután Pozsonyban a Duna utcai iskola épületében gyülekeztek azok a tanárok, akik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ)által Széchenyi István születésének 225. évfordulója tiszteletére szervezett tanári emlékkonferenciára jöttek. A program összeállítására a budapesti Széchenyi Társaságot kérte fel az SZMPSZ. Rozsnyótól Pozsonyig több mint félszáz pedagógus gondolta úgy, hogy az „Embernek, magyarnak maradni!” mottóval megrendezett konferenciára érdemes rászánni a hétvégét.

    Az akadémia megalapítása, domborműavatás Rimaszombaton

    A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum és a Besztercebányai Önkormányzati Kerület Kulturális Intézménye restaurálta Holló Barnabás (1865-1917) gömöri születésű szobrászművész eredeti nagyméretű gipsz „Az akadémia megalapítása 1825 november 3-án” című domborművét. Az ünnepélyes felavatására 2016. november 30-án került sor a múzeum épületében.