2017-03-08 09:13
Eszmesúrlódások-1
|
"Civilek és civilnek álcázottak"
Március 28, 17 h
Vitaindító: Frenyó Zoltán, filozófus; Jávor Béla, jogász; Ugron Gáspár Gábor, a Rákóczi Szövetség alelnöke Moderátor:Elmer István, író-újságíró A vitapartnerek a civil társadalom, a civil szervezetek működésének értelmezéséről fejtik ki nézeteiket. Napjainkban sok szó esik a civil társadalomról, a civil – vagy annak látszó – szervezetek múködéséről a mai magyar valóság körülményei között – nem egy esetben kritikai éllel. Ezek a kifejezések és a hozzájuk kötődő fogalmak – civilizáció, civilitas, civis – gyakorta elhangzanak a magán- és közbeszédben, de vajon pontosan definiáljuk-e minden alkalommal, mit értünk rajtuk? Melyek azok az attributumok, amelyek általában és egyediségükben meghatározzák az egyes civilizációkat? S még számos kérdés fogalmazható meg. A civilizáció rendkívül tág fogalomkört ölel fel. Rotterdami Erasmus 1530-ban megjelent művében viselkedési jólneveltséggel értelemben fordul elő. Augustinus -Szent Ágoston „De civitate Dei” című munkájában a „civitate” Isten városát, más fordításban Isten országát jelenti. A civilizációt gyakran a társadalom szinonimájaként használták, beleértve annak anyagi, szellemi és erkölcsi kultúráját. A tizenkilencedik századtól kezdve az anyagi-gazdasági fejlődéssel együtt járó polgárosodást értették rajta. S mindannyian ismerjük a különféle civilizációk megnevezését a történelemben, többek között a mezopotámiai, egyiptomi, indiai, bizánci illetve szűkebb témánkat tekintve a nyugati civilizáció. Az érdekesnek ígérkező beszélgetésben a „civilizált civilek” olykor erősítve egymás nézeteit, máskor külön álláspontra helyezkedve, egymással ütköztetve azokat, vitatják meg a civil társadalom és a civil szervezetek fogalmához kapcsolódó elvi és gyakorlati meggondolásokat. A meghívott pódiumvendégek személye biztosíték az élvezetes és tanulságos szellemi utazáshoz. Elmer István, író-újságíró A vita rövid összefoglalása és értékelése Civilek – értékek képviselői Az Eszmesúrlódások sorozatcímet viselő beszélgetésen első alkalommal (március 28.) a civil társadalom, civil társaságok vagy magukat civileknek álcázott közösségek eredetéről és mai életünkben kívánatos – vagy nem kívánatos – feladatairól esett szó a Loyola Caféban (jezsuiták Párbeszéd Háza). A három meghívott előadó (Frenyó Zoltán filozófus, Jávor Béla és Ugron Gáspár jogász, a beszélgetést Elmer István vezette) áttekintést adott a civil fogalmának történelmi előzményeiről. A civil társadalom a magánélet, a család és a hatalom, a politika között helyezkedik el, egészségesnek tekinthető társadalmakban összekapcsolva azokat. A civil kezdeményezéseket az önkéntesség és a spontaneitás jellemzi. Egy újabb kori megfogalmazás szerint (Seeligman, 1997): „A civil társadalom egységet teremt a magán- és a közhaszon között; az egyéni és a társadalmi törekvések között. Megszünteti vagy legalábbis elsimítja a magánérdek és a közjó ellentétét.” Ez természetesen az ideális állapotra vonatkozik, amelyre törekedni lehet – és kell. Ugyanakkor a résztvevők – az előadók és a beszélgetésbe bekapcsolódó mintegy negyven főnyi közönség – megnyilatkozásaiból az derült ki, a civil közösségek, elsősorban a mai magyar tapasztalatokra hagyatkozva, olykor határozott politikai vagy a „civilségtől” távol eső célok érdekében munkálkodnak. Abban mindenesetre konszenzus alakult ki, hogy a civil társadalom, a kormányzattól vagy az államtól független szerveződések együttese, valamint „számottevő szereppel bír a demokrácia stabilitása érdekében”. A hozzászólásokból az is kirajzolódott, hogy a civil társaságok feladata a nagyobb közösség (nemzet, haza, kereszténység) egyetemes értékeinek, normáinak megjelenítése és képviselete. Amennyiben nem felelnek meg ennek, akár retrográd szerepükről is beszélhetünk.
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
Kommentek
smisi 2017-03-11 15:57:54
Civil vagy álcivil? Réges régen a társadalom (egy bizonyos szemszögből) két nagy csoportra osztatott: egy részük a egyenruhás testületekhez tartozott, sok esetben fegyvert viseltek (katonák, rendőrök, csendőrök, testőrök, tüzoltók, vámosok, papok stb.) . A másik rész az ezeken kívülállók halmaza volt. Ők voltak a civilek. Ma már korántsem ilyen egyszerű a helyzet. A társadalmon belül megkülönböztetnek kormányzati szervezeteket (GO, magyarul KSZ) és nem kormányzati szervezeteket (NGO, magyarul NKSZ). A kétfele osztás azonban bonyolódott, amikor a kormányzat kitalálta az „ál-civil” fogalmat. Ezt egybekötötte azzal a kritériummal, hogy az „ál”-civilek a különféle vélt (kitalált) vagy valós sérelmeket csak kormánydöntéssel, politikai irányváltással tartják megoldhatónak, minden orvoslási ajánlatra azok érdemi vizsgálata nélkül csípőből tüzelnek, a tárgyalásos rendezéstől mindenféle ürügyre hivatkozva elvből elzárkóznak, működésük anyagi forrása pedig javarészt külföldön ered. „Ál”-civilként kezeltek minden olyan NKSZ-t, amelyek nyíltan és egyoldalúan, többnyire durva és otromba stílusban politizáltak, még ha nem is ismerik be kötődésüket bármely politikai párthoz. Ez a kormányzati kép azonban ellentmondásos: nem illeszkednek bele azok az NKSz-ek, melyek egyértelműen (minimális, de nem elvi széttartással) a kormány által képviselt irányt támogatják; és ha elismerik, ha nem: igenis politizálnak (Pl. a CÖF, a Professzorok Batthyány Köre, Széchenyi Társaság stb.). Utóbbiak stílusa azonban kulturált még akkor is, ha a kormány lépéseit vagy szándékait bírálják. Ezt a kulturált kritikai stílust az ellenoldal szinte minden esetben talpnyalónak minősíti, csak a trágárság vagy azt súroló becsmérlő szidalmazás az elfogadható. (Lásd az internetes portálokon megjelenő neves vagy névtelen bejegyzések a „tolvaj kormány”ról). Ebben a fogalmi zűrzavarban ideje lenne rendet teremteni. Ki kellene mondani, hogy az NKSZ-eknek joga a politikai állásfoglalás, akár a kormány mellett akár ellene. Törvényes keretek között joguk van tiltakozni, ha sérelmeik megoldására a kormányzat nem kínál elfogadható megoldást. Az utcai tiltakozásra nincs joguk, ha elutasítják az általuk problematikusnak vélt kérdések megoldása érdekében kínált tárgyalási javaslatot. Minden NKSZ-nek láthatóvá kell tennie anyagi támogatásuk eredetét. Egy NKSZ addig tekinthető NKSZ-nek, amig működését biztosító anyagi támogatásnak legalább 80%-a bizonyíthatóan hazai eredetű. Egy NKSZ addig tekinthető NKSZ-nek, amíg nem deklarálja pártkötődését és nem áll be szervezetileg bármely párt mögé a kormányzati hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében. Az „ál-civil” fogalom használatát pedig mellőzni kell. (De pseudo-civiles vero quae non sunt nulla questio fiat). Nincs JÓ NKSZ meg ROSSZ NKSZ, de van a (sajnos) letűnt úri világ fogalmait használva párbajképes és párbajképtelen.
smisi 2017-03-12 17:50:42
smisi 2017-04-02 14:58:33
Tisztelt Tagtársam, kedves Frigyes!
Köszönöm leveledet. Első reakcióm az öröm és megelégedettség volt, azért szerveztük,indítottuk útjára ezt a rendezvénysorozatot és adtuk nevét az Eszmesúrlódás vitakört,mert bíztunk és hittünk abban,hogy egyre többen vannak és lesznek Társaságunkban és annak kórnyékén olyan emberek,akiket még őszintén érdekel a közélet állapota,a közgondolkodás minősége,Széchenyi ezzel is rokonítható szavát használva a közértelmesség.
Mi indított bennünket ?
Szervezni egy alkalmat arra,hogy közgondolkodásunkat meghatározó (az is beszélgetés tárgya lehet,hogy ki-mi határozza meg közgondolkodásunkat?)témákról beszélgessünk. Ne előadásokat hallgassunk.
Ugyanakkor szükséges egy megadott téma,annak rövid előzetes körüljárása,egy moderátor ,aki kertet szab és „mederben tart”,valamint felkészült és előre felkért elméleti és gyakorlati szakértője a témának.
Felmerült az is ,hogy hívjunk vendégeket akik által képviselt eszmék nem súrlódhatnak, csak egymásnak ütközhetnek, vagy egymás mellett elsuhannak. Úgy gondoltuk, hogy mi, tehát azok beszélgessenek akik alapvetően egyetértenek abban hogy a jövő útja keresztény Európa,a polgári Magyarország,Hisznek az alapvető polgári erényekben(család,szerelem férfi és nő között,hazaszeretett,barátság, adott szó becsülete stb. Igy is számtalan egymástól különböző megközelítés létezik.
Egyetértek abban,hogy sokkal nagyobb teret lehet és kell biztosítani a résztvevők összeségének, véleményük megfogalmazásában. Már akkor este elhatároztuk ,hogy maximum két vendéget hívunk.
Észrevételeidet őszintén köszönöm, azokra a jövőben is számítunk, sőt kérünk. A moderátornak, Elmer Istvánnak is megküldöm.
Kérlek látogasd rendezvényeinket és legyél aktív tagja a beszélgetésnek, mert igy fogjuk elérni célunkat. Mi a célunk? összehozni a közértelmességet megtestesítő embereket, elősegíteni a közértelmesség térnyerését, kritikákat és válaszokat megfogalmazni. Bibó István annak idején azt mondta a „szabadság kis körei” hozzák el a polgári és demokratikus Magyarország jövőjét,mi legyünk az „erkölcs és az értelem kis köre”.
Őszinte tisztelettel dr. Rubovszky András
smisi 2017-04-02 15:03:06
Megengedett terjedelemhez igazítás végett rövidítve! smisi
Tisztelt Rubovszky úr!
Kedves András!
A tegnapi klubesemény után úgy vélem a kölcsönös udvariasság és a Társaság, etikai céljainak betartása, megvalósulása érdekében meg kell, hogy keresselek levelemmel
A jószándékkal kezdeményezett klubnapról pár gondolatot engedjél meg.
• A moderátor nem jól osztotta be az időt, mert ha két órásra terveztétek az együttlétet, akkor a vendégeknek is előbb kellett volna lehetőséget adni a beszélgetésre.
• Nem fogta vissza a Rákóczy Szövetségnek tagtoborzó fiatalabb kollégát, aki túl sokat és többször nem idevaló dolgokról beszélt igencsak agresszíven!
• Az előadók szövege között is módot kellett volna adni a közönségnek a megszólalásra, mert a végén a sokoldalú megvilágításra már nem volt igazán mód.
• Nem hinném, hogy a kormánynak szüksége lenne arra a mi támogatásunkra, hogy hogyan bánjon a civilekkel, mert elég sok eszköze van arra, hogy a meglevő jogi és törvényes eszközökkel ellenőrizzen! Arról nem is beszélve, hogy hazánkban több tízezer, sőt százezer civil kezdeményezés van és most a közéletünkben pár civil mozgalommal van észrevétele a hatalomnak. Közismert ugyanakkor, hogy azzal a pár Alapítvánnyal, amivel a kormánynak gondja van az csak a jéghegy csúcsa. Több tízezer kis közhasznú Alapítványt fosztottak meg a közhasznúsági minősítéstől, mert túl kevés volt az éves forgalom! Bevétel – közcélú kiadás. Nem fogadhatnak azóta a magánszemélyektől és szervezetektől az adójuk 1%-át. Ezzel párhuzamosan a fotballara lehet adni! Adnak is! Épülnek, költenek! Az általam alapított Alapítvány is így járt! Mellékelek két levelet. Mi azzal a gond, hogy bírálják a kormányt. A bírálat is párbeszéd a bírálat is SÚRLÓDÁS! Csak a diktatúrák nem szeretik a bírálatot. Nálunk nincs diktatúra. Demokrácia van! Akkor mi a gond!
Összefoglalva: Nekem disszonáns volt a hangulat, amíg ott voltam, (18.30.) …..Hidd el nagyon sok rendezvényt szerveztem életemben, sokszor szerepeltem előadóként, de ez a klubnap nekem kissé túlirányított, túl egyirányúnak tűnt. Széchenyi ezt, ha itt ült volna egészen biztosan ugyanígy szóvá tette volna.
Bízom abban, hogy a következő események alkalmával ezeket ki lehet küszöbölni és a célnak megfelelően fognak sikerülni. Gondolom az őszinte soraim miatt nem zártok ki a következő eseményekről……. Üdvözlettel: Dr. Törőcsik Frigyes
|
További események »
|
A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
|
H |
K |
SZ |
CS |
P |
SZo |
V |
30
|
01
|
02
|
03
|
04
|
05
|
06
|
07
|
08
|
09
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
01
|
02
|
|
|
|