Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2014-04-30 10:17

Széchenyi Akadémia Nagycenken

|

2014. április 9 és 13 között találkoztunk gróf Széchenyi István falujában a hagyományos Széchenyi Akadémián. A tizenkilencedik alkalommal rendezett előadássorozat szervezője, Péchy Mária, a Széchenyi Kör elnöke ebben az évben is nagynevű előadókat tudott meghívni Nagycenkre.

 


Április 9-én 14 órakora Széchenyi kastélyban Aczél Eszter a Széchenyi Emlékkiállítás megbízott igazgatója, házigazdaként köszöntötte a jelenlevőket, majd Péchy Mária, a Széchenyi Kör elnöke nyitotta meg az Akadémiát.


Elsőként Aczél Eszter történész-szakmuzeológus előadását hallgattuk meg.

A nagycenki Széchenyi Emlékhely megbízott igazgatója előadásának ezt a címet adta: Széchenyi István gyökerei.

 

Az előadás képet adott arról a nagyszerű emberről, akiben egyidejűleg volt jelen neveltetéséből adódóan a Habsburg-hűség és a legmélyebb magyarságtudat. Ifjúkorának példaképeit a családból választotta: elsősorban édesapja, édesanyja és nagybátyja, gróf Festetich György voltak, akik példát adtak arra, hogy vagyonukat ne csupán a maguk és családjuk, hanem a magyar haza hasznára fordítsák. Édesapja könyv-, rézmetszet-, kézirat-, térkép- és éremadománya alapozta meg a Nemzeti Múzeum gyűjteményét, édesanyjának ásványgyűjteménye a Természettudományi Múzeumét. Nagybátyja keszthelyi birtokán gazdasági iskolát alapított. Mindhárman sokat tettek a magyar nemzet és a magyar nyelv felemeléséért.

 

Nagy hatással voltak rá nevelői is, elsősorban Révai Miklós, Madách Sándor és Lunkányi János, aki élete végéig mellette maradt.


Széchenyi naplói arról vallanak, hogy nagyon sokat töprengett azon, hogy milyen pályát válasszon, hiszen egyaránt vonzotta a katonai, az utazói, a diplomáciai, a politikai és a szépírói pálya is. Végül a politikai pálya mellett döntött. Eszményképe volt egy békés, modern Magyarország. Úgy látta, hogy az ország rosszul volt, jobban van és abban bízott, hogy jó lesz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A második előadás Széchenyi kultuszáról szólt. Az előadó, Radnóti Klára történész-muzeológus, aki arról beszélt, hogy Széchenyi már életében divatdiktátor volt, bár anglománnak tartották, mégis ő hozta divatba a díszmagyart és a magyar táncokat. Természetesen viselt frakkot és cilindert is, sőt otthonában kimondottan a kényelmes ruhadarabok kedvelője volt.

 

Halála után arcképei, mellszobra kultusztárgyként vált közkinccsé. Első szoborábrázolása már halála évéből ismert: Pusztacsaládon, a Széchenyi-család birtokán felállított Szent István szobor a gróf arcvonásait viseli. Halála után két nappal határozatot hoztak köztéri szobrának felállításáról. Engel József alkotása ma is ott áll a Magyar Tudományos Akadémia és a Lánchíd előtti téren.


Széchenyi halála több zeneszerzőt inspirált komponálásra: sorra születtek a gyász zenék, gyászindulók. Később vidám hangulatú csárdások idézték Széchenyi emlékét. A zeneművek közül legismertebb Liszt Ferenc: Magyar történelmi arcképek sorozatának Széchenyi emlékét őrző darabja. Az említett művekből részleteket mutatott be az előadó. A csákány nevű régi hangszernek is meghallottuk a hangját, melyen Széchenyi is játszott döblingi magányában. 

 

Papp Éva 
hallgató", köri tag, Szeged

 

Második nap

 

A második nap témája a vízügy volt. Az első előadó, Fejér László vízépítő mérnök Széchenyi István és a magyar vízügyek címmel tartott előadást. A korabeli úgynevezett „pocsolyatérkép” jól szemléltette, hogy milyen óriási területeket borított akkoriban víz. Ez rendkívül sok gondot jelentett: kisebb volt a megművelhető földek aránya, megnehezítette a közúti közlekedést, a nádasban elszaporodó farkasok is nagy veszélyt jelentettek. Széchenyi felismerte, hogy az egész ország érdeke a „vizek dolgában” cselekedni. Tervei között szerepelt a folyók szabályozása, ármentesítés, a káros vizek elvonása, az aszályos területek öntözése. A mezőgazdaság és a közlekedés érdekeit összefüggéseiben akarta megoldani. Legfontosabbnak a Tisza szabályozását tartotta. Ennek az ügynek nyerte meg Beszédes József vízépítő mérnököt, aki elkészítette a Duna-Tisza hajózható csatorna tervét, és fontos vízrendezési munkálatokat végzett. Munkássága elismeréseként ő lett a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja.

 

Széchenyi az Al-Dunai szabályozás királyi biztosaként Vásárhelyi Pál vízépítő mérnökkel dolgozott együtt. Vásárhelyi készítette el a Tisza szabályozásának terveit is.

Megtudtuk, hogy Clark Ádám egy gőzüzemű kotrógép gépészeként került hazánkba. Széchenyi felkérésére ő lett a Lánchíd, majd a Váralagút építésvezetője.

Széchenyi sokoldalú munkásságáról tanúskodik az óbudai hajójavító- és építő gyár építése, a folyami és a balatoni gőzhajózás megindítása is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Széchenyi és a Tisza-szabályozás címmel tartotta előadását dr. Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke. A sokat emlegetett „pocsolyatérkép”is mutatja, hogy a Kárpát medence legmélyebb részén élünk, folyóink a szomszédos országokból érkeznek, gyakran árvizet, szennyezést hozva. Széchenyi korában folyóinkat a túlfejlett folyókanyarok jellemezték, melyeket szabályozni, rövidíteni kellett. Vásárhelyi Pál 102 átvágást javasolt, melyet Paleocapa olasz mérnök is jóváhagyott, de az átvágások mellett a víz töltések közé fogását is fontosnak tartotta. A tervek szerint 18 ezer négyzetkilométer területet kellett vízmentesíteni. A szabályozást Tiszadobnál, a folyó középső szakaszán kezdték, mely mai tudás szerint szakmailag nem jó, a folyó alsó szakaszán kellett volna kezdeni. Ez okozta a következő árvíznél bekövetkező 200 gátszakadást. Döbbenetes videofelvétellel illusztrálta az előadó, hogy milyen hatalmas erejű és megállíthatatlan a gátszakadás.

 

Széchenyi és Vásárhelyi munkássága napjainkig érezteti hatását hazánk vízügyeinek tevékenységében.

 

Ebéd után az Akadémia résztvevői a mauzóleumban hajtottak fejet
a legnagyobb magyar sírjánál

 

Buzás Zsuzsa hidrológus előadásának címe: Nemzetközi együttműködés a Duna vízgyűjtő területén. Az együtt működés szükségességének fontosságát mutatja, hogy a trianoni békeszerződésben szerepelt az a kitétel, hogy „állandó Vízügyi Műszaki Bizottság állíttatik fel, mely kiemelten foglalkozik a vízügyek egységes kezelésével.” Az együttműködés nemzeti, határvízi, vízgyűjtő és nemzetközi szinten működik. Az együttműködés mentes a politikától. Hazánk vizeinek 96%-a a szomszédos országokból érkezik, ezért elengedhetetlen az együttműködés az árvízvédekezés, a hidrológiai adatcsere, a vízminőség védelem, a felszíni és a felszín alatti vízkészlet gazdálkodásának kérdéseiben. Rendszeres adat- és információcsere segíti a pontos tájékozódást.

15 ország részvételével működik a Nemzetközi Duna-kutató hálózat, Duna Bizottság. Vízgazdálkodási konferenciák, árvízvédelmi és előjelzési tájékoztatás, operatív programok készítése segíti a hatékony együttműködést. 

 

Papp Éva 
hallgató", köri tag, Szeged


Harmadik nap

 

Rövid múzeumi sétával indult a nap, nevezhetnénk búcsúlátogatásnak, hiszen hamarosan indul a kiállítás megújítása.

 

11 órától dr Nagy Frigyes nyugalmazott földművelési miniszter előadását hallgattuk meg, aki előadásában Werbőczy törvényeitől indulva mutatta be a magyar mezőgazdaság történetét.

Előadásában részletesen beszélt a reformkori folyamatokról. Kölcsey Az örökös megváltásról 1834-ben megjelent munkájának legfontosabb gondolatait idézte, majd Wesselényi Miklós Balítéletek című írásban megfogalmazott érveléssel mutatott rá a jobbágykérdés megoldásának visszásságaira. Külön kitért Wittmann Antal munkásságára és a Mosonmagyaróváron létrehozott Gazdatisztképző Akadémia szerepére, mely a mezőgazdasági szakemberképzés első, zászlós hajója volt.

 

 

Előadás, séta, beszélgetés

Talán ezt a címet adnám az idei, 19. alkalommal megrendezett Széchenyi Akadémiai előadásai közül azt, amelyik legjobban hatott rám. (A jobbnál jobb előadások rövid vázlatai, jegyzetei biztos bekerülnek a Széchenyi Fórumba is. Köszönettel tartozom Péchy Mária elnök asszonynak, hogy még mindig oly lelkesen és nagyszerűen megszervezi ezt az akadémiát.)

 

Dr. Szilágyi Kinga: Közép-Európa legértekésebb hársfasora

címmel tartotta meg előadását.

 

Ha  valamelyik keresőben nézegetünk a világhálón, akkor rengeteg olvasni valót találunk ez ügyben. Mégis a személyes meghallgatás és az a lelkesedés ahogy az előadótól hallottuk mindenkit magával ragadott. El is határoztuk, hogy még aznap este végig sétálunk a 2600 méter hosszú, mások szerint 2300 méter hosszú,

12 öl (22,75 méter) széles fasorban. Éppen 260 esztendeje kezdték telepíteni a fákat. A 645 db. kis levelű hárst (Tilia cordata)  egymástól 4 ölre, (7,58 méter) ültették. A fa-matuzsálemek, azért tekinthetők élő génbanknak, azaz génalap-tartaléknak, mert a fák magpopulációiból származnak, és a több száz egyed egyidejű vizsgálata óriási lehetőséget ad a fenológiai megfigyelésekre, összehasonlító értékelésre.

Sehol a világon nincs még egy ilyen gyűjtemény, főleg ilyen korú. 1942-ben 80.855/1942. sz. rendelet természeti területté, 2001-ben a világörökség részévé, 2014-ben a Hungaricum értéktárba került.

Az 1970-es években cca. 370-450 között volt az élőállomány. A 2011. évi felmérés alapján, amely méretre, lombkoronára, korára, és darab számra tekintve 581 db eredeti helyű, 327 eredeti élőfa (60%), 196 új, 167 halott fát tartanak számion.

 

Sétánk alkalmával is tapasztaltuk, hogy az előző napokban történt hatalmas vihar hatására egyet kettétört a szél, pedig már jócskán kihajtott az öreg fa. Az idős fák elhalt részeit sokféle kártevő károsítja, de az egyik legnagyobb ellensége a fagyöngy, amelyre jó lenne,  ha valaki illetékességből felfigyelne és orvosolná, amíg nem késő!

 

A fasor végén kis kápolna és remetelak is volt, de ez ma már sehol nem látható. A kislakot 1872-ben bontották el, s helyén Széchenyi Béla ifjú feleségének emeltek gyönyörű szarkofág alakú síremléket. Vörös gránitból készült, amelyet Kundmann Károly bécsi szobrász bronz domborművei díszítenek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1876-ban nyitották meg a Győrt és Sopront összekötő vasútvonalat, melyet a Fertő-tó mentén, a magasabb fekvésű részeken vezettek végig, kettévágva a fasort. A séta során nem ültünk le, pedig a lelkes csapatban többen voltak 70 év felettiek. Azt az 1-2 eredeti "padot" is gondos kezeknek -  ilyen pedig biztos akad - rendbe kellene tenni. Ez nemcsak pénz kérdése, hanem az odafigyelés pótolhatatlan értékeinkre!

 

A beszélgetést még a vacsoránál is folytattuk, kinek-kinek voltak ötletei, javaslatai. Abban megállapodtunk, hogy a végső órákban vagyunk a fák megmentésének a tekintetében. További részletek itt olvashatók.

 

Megköszönöm a professzor asszony előadását, a lelkesedését ez ügyben és őszintén remélem, hogy munkája nem "hiába való fáradozás"...

 

Grohmann Ilona

"hallgató", köri tag, Budapest

 

 

 

A nap utolsó előadója Lex Ernő vállalkozó, a Széchenyi István mezőgazdasági szövetkezet vezetője volt.

Rövid áttekintést adott a Széchenyi birtokokról és az 1850-es évek gazdálkodásáról. Az örökváltsággal földhöz jutottak – itt zsellérek is- parasztgazdaságokban művelték az agyagos, de jó víztartó képességgel rendelkező földeket. 1800 évek végén nagy filoxéra vész ezt a vidéket sem kerülte el, így a szőlő és bortermelés hanyatlásnak indult. A környék legelői biztosították a rideg szarvasmarhatartást, de sokan cukorrépát termeltek, hiszen 1855 óta működött cukorgyár. Volt sörgyár, még 1950 is 3 malom dolgozott az Ikván, létezett selyemfonó, de gázfejlesztő, téglavető üzem is.  A háború előtt 45 önálló iparos dolgozott a faluban.

Nem feledkezhetünk meg Bokor Nándorról, aki 32 nemzetközi díjjal büszkélkedhetett, s az általa készített vetőgép még ma is használható!

 

A TSz létrehozása nem ütközött komoly akadályba, a fiatalok könnyen találtak munkát Sopronban és a 80-as években a háztáji és az újra induló szőlő és bortermelés viszonylagos jólétet biztosított.

Jelenleg egy mezőgazdasági szövetkezet van 11 taggal és néhány egyéni gazdálkodó ők általában idősebbek és csak kisebb területeket művelnek. Legnagyobb gond a földek hiánya, hiszen a kárpótláskor nagyon olcsón megszerezték olyanok a földeket, akik nem művelik, s természetesen a nyugati határ közelsége ebből a szempontból nem volt szerencsés.

 

Jövőkép a családi gazdaságok megerősítése, olyan szövetkezetek létrehozás, amely a vetőmag  biztosításával, vegyszerezéssel, értékesítéssel segítik a helyben gazdálkodókat.

Az előadás után kötetlen beszélgetésben szóba került a vegyszerezés ártalmai, génmódosítás, az új földtörvény is.

 

A nap egy hosszú sétával zárult, a lelkes csapat Széchenyi Béla és feleségének sírjáig ballagva személyes is tapasztalhatta az előadásokon hallottakat. 

 

Péchy Mária 

elnök

 

 

Negyedik nap 

 

 

Bartusz-Dobosi László (a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium igazgatója, hittan, történelem tanár, irodalomtörténész): Korai hitélmények Széchenyi útkereső időszakából címmel tartott előadást.

 

Az ember hite a lelki érés folyamatának egyik legsajátosabb mutatója, mely együtt fejlődik az ember értelmi és érzelmi intelligenciájával. A gyermeki hittől a felnőtt hiten át az érett hitig tartó hosszú út állomásait Széchenyinél is nyomon követhetjük. A gyermek fogékony a vallás iránt, istenképe olyan, mint szüleié. Széchenyi vallásos nevelésének irányát édesatyja lelki fejlődése szabta meg. Kezdetektől felfedezhető nála a lelkiismeret szavának engedelmeskedő tevékeny hit.

 

A tizennyolc évesen katonai pályára lépő ifjú apjához írott levelei még tele vannak az őszinte gyermeki hit lelkesedésével. De nem tudott ebben a szellemben megmaradni. Fiatalsága és környezete hatására a vallás háttérbe szorult, felváltotta az élni vágyás, szórakozás és a szerelem iránti vágy. Széchenyi megismerte a felvilágosodás eszméit is, melyek hatására a vallásellenesség felerősödött, az erkölcsök lazultak. De vívódó, szorongó, önmarcangoló tépelődéseit naplóiban jegyzi le. Édesanyja is inti őt, hogy gondoljon az örök életre. Halál közeli élményei, keleti útja, gyónása önvizsgálatra késztetik: „…mi lehettem volna és mi lettem.

Széchenyi egész életében megvolt a szemlélődés és az észleltek elemzésére való igény, hitét is ez alakította élete során. A belső csend keresése mellett a hasznos cselekvésben találta meg a megnyugvást, önképének kiteljesedését, hivatását. Önnemesítésének útján mindig szem előtt tartotta: „Lát téged az Isten!”

Az azonos című tanulmány itt olvasható.

 

Délután Fertődre mentünk, ahol megtekintettük az Esterházy-kastélyt és a kastélyparkot.

Esterházy Fényes Miklós elképzelései alapján épült a fényűző barokk épületegyüttes, melynek szépen felújított termeit jártuk végig, majd megtekintettük a kastélyparkot is és a nemrégiben felállított Esterházy Fényes Miklós és Haydn szobrokat. 

 

Papp Éva 
hallgató", köri tag, Szeged

 

 

 

Ötödik nap

 

Huiber Edit történész, a Soproni Múzeum munkatársa tartotta az Akadémia utolsó előadását, mely két témát is felölelt. Először Nagycenk történetéről, majd a Széchenyi-család történetéről hallottunk érdekes adatokat „…nyugat felől az első hely” című előadásában.

 

A falu az ország nyugati szélén, az Alpokalja, a Fertő-Hanság medencéje és a Répce-sík találkozásánál alakult ki Kiscenk és Nagycenk egyesítéséből 1893-ban. A leletek arról tanúskodnak, hogy a település már az őskorban lakott volt. Az ásatások során rézkori, bronzkori, vaskori leletek, kőeszközök, római kori pénzérmék, mécsesek, övcsatok kerültek elő.

 

Az első Széchenyi a gazdagságáról ismert győri püspök, Széchényi György volt, aki megvette a birtokot, melyet unokaöccse örökölt. A család jól gazdálkodott az örökséggel, rövidesen a Dunántúl egyik legnagyobb birtokosa lett. Az öröklés rendje szerint csak férfiágon volt lehetséges, a leányok pénzben kapták meg az örökségüket, illetve a haszonélvezetet kaphatták meg. A 17. században I. Lipót adományozó levelében engedélyezte a címerhasználatot, a családi jelmondatot (Ha Isten velünk, ki ellenünk?) és a sárvár- felsővidéki előnevet.

 

Széchényi Antal (1714-1767) és felesége, Barkóczy Zsuzsanna az uradalom székhelyét Sárvárról Cenkre helyezték át. Kastélyt építettek, parkosítottak, ők telepítették a híres hársfasort. Mivel fiú utód nem volt, ezért a virágzó birtokot testvére, Zsigmond örökölte. Fia, József fiatalon meghalt, özvegyét testvére, Ferenc vette feleségül. Ők lettek Széchenyi István szülei.

A birtokán épített templom tornya a nyugat felől érkező vendéget köszönti, és Isten igéje itt magyarul hangzik. 

  

Papp Éva 
hallgató", köri tag, Szeged

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • 30 éve ápoljuk Széchenyi emlékét Szegeden »
  • 30 éves a Széchenyi Kör Szegedi Tagcsoportja »
  • Meghívó közgyűlésére »
  • Széchenyi iskolák megyei találkozója Fertőszéplakon »
  • Gróf Széchenyi István halálának 159. évfordulója »
  • A 2019. évi Széchenyi Akadémia programja »
  • OSzK rendkívüli közgyűlés »
  • Széchenyi-szobor Szatmárnémetiben »
  • Széchenyi szobor »
  • Iskolanap »
  • hírlevél »
  • Akadémia »
  • Kör szegedi csoportja »
  • vándorkiállítás »
  • előadások Szegeden »
  • Előadás Zalaegerszegen »
  • előadás Nagyatádon »
  • előadás »
  • kiállítás »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    28 29 30 31 01 02 03
    04 05 06 07 08 09 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30
    Legfrissebb képtárak

    "de ki az a Széchenyi?"

    Dr. Amelie Lainer gazdaság történész Ausztriában él. Munkája során felfigyelt Széchenyire és megtanult magyarul. Belevetette magát a reformkori hitelviszonyok kutatásába. A Sina-bankházról, Széchenyi István és Sina György kapcsolatáról Deák Antal Andrással együtt jelent meg könyve. Kutatta a Timesban Széchenyi István és Béla cikkeit Londonban. Erről szólt az előadása.
    1 százalék

    Kérem, hogy jövedelemadója 1%-val támogassa az Országos Széchenyi Kört! Jelölje meg kedvezményezettnek, továbbá családja, ismerősei körében is terjessze ezt a kérést!
    Az Országos Széchenyi Kör adószáma: 19759252-1-08.


    Köszönettel: Péchy Mária elnök