Az Országos Széchenyi Kör Szegedi Csoportjának május 13-i összejövetelén Jókai Mórra emlékeztek, a legnagyobb mesemondó halálának 110. évfordulóján. Jókai regényeiben a reformkor nagy alakjai - így Széchenyi István gróf példája is - gyakran megjelenik.
Ezt a témát dolgozta fel és foglalta össze jelen beszámolóban Papp Éva a kör tagja.
A nagy író élettörténete legalább olyan kalandos, fordulatos, mint egy Jókai-regény. Szülei és testvérei féltő szeretete kísérte a félénk, szerény, hatalmas képzelőerővel megáldott gyermeket. Szülővárosában, Komáromban, majd Pápán tanult, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, de egyetlen peres ügye elvette a kedvét az ügyvédi pályától. Elhatározta, „író leszek, és semmi más”.
Első regénye, a Hétköznapok a Pesti Divatlapban jelent meg folytatásokban. Ebben a regényben a példaként bemutatott földesurat, Szilárdy Leándert Széchenyi Istvánról mintázta. Nem csupán a külsejét írja le úgy, hogy azonnal ráismerjünk Széchenyire, de külhoni tapasztalatai alapján végrehajtott reformjai is azonosítják a grófot.
Az Egy magyar nábob című regényében is feltűnik István gróf, Miklós gróf, kiknek személyében nem nehéz felismerni Széchenyit és Wesselényit. Flóra grófnő alakjában Széchenyi feleségét, Seilern Crescence grófnőt ismerjük fel.
A Kárpáthy Zoltán című regényében Flóra férjének, Szentirmay Rudolfnak példaképe István gróf. ”A lelkes István grófot vette tükörül”- írja Jókai.
„Ha Isten erőt ad lelkemnek, egykor megkísérlendem őket nagyságuk tetőpontján bemutatni” – ígérte Jókai Széchenyire és Wesselényire utalva.
Széchenyi közel 5 ezer kötetes könyvtárában 15 kötet Jókai mű volt, ismerte, olvasta őket.
Jókai négy versben siratta el a legnagyobb magyart, kinek életét és munkásságát a legnagyobb elismeréssel méltatta.
