Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2014-03-03 09:29

Széchenyi István életszemlélete

|

Széchenyi István életszemlélete

Kalandos életút, hatalmas alkotások: ez jut eszünkbe Széchenyi Istvánról. Belső lelki élete keveseknek ismert, hiszen csak pár ember élvezte ezt a bizalmat környezetében. Akik találkoztak vele, vagy látták, mind úgy írták le, mint egy méltósággal teli, de izgatott embert. Döblingi látogatói közül Falk Miska azt is megemlíti, hogy a gróf bőbeszédű volt, azonban e mögött mindig tartalom és felkészültség állt.
Mi lappangott ebben a lélekben?

 

Széchenyi István életszemléletét leginkább saját Naplójából ismerhetjük. Nem gazdasági céllal íródott, habár minden életmozzanatot végigvesz 1814 és 1860 között. Az ezer oldalt is meghaladó munka még így is csak töredéke a teljes szövegnek, mert
- a magyar nyelvű kiadás csak válogatás, kb. fele a teljes Naplónak,
- a Napló egy részét a gróf utasítására megsemmisítette titkára, Tasner Antal.
A fennmaradt feljegyzések alapján viszont már képet alkothatunk Széchenyi István életszemléletéről.


Mikor olvasni kezdtem a Naplót, észrevétlenül teltek el percek majd órák. Megfogott a közvetlen hangnem, és a vallomások, melyeket saját lelke számára írt le. A Széchenyi-család élete sohasem volt mentes a konfliktusoktól, ami szintén jellemezte a gróf sorsát is.

 

Voltaképpen több szakasz figyelhető meg esetében:


Első szakasz élete húszas éveiig, a Tudós Társaságról való beszédig. A legelső a harmincas éveinek betöltéséig tartott. A tanulás, a szórakozás, az utazás és a háború jellemezték ezt az időszakot. Levelei tanúsága szerint általában derűsen szemlélte az életet, de már akkor is tisztában volt a magyarország elmaradott helyzetével.

A második szakasz mondhatni a ráébredés jegyeit hordozta, 1848-ig tart: Elkezdett a politikával foglalkozni, utazásai és tapasztalat szerzései során szembesült azzal, hogy hazánk miért süllyedt le egészen az alapokig, illetve, hogy mi az, amit jobban kellene tenni. Ennek legelső kiemelkedő pontja volt, mikor felszólalt a Tudós Társaság alapítása miatt. Ha valaki Széchenyi István szemébe nézett abban az időben, akkor mit láthatott benne? A hazaszeretetet, a reménykedést, a bölcsességet. Láthatta a kitartást és az elkötelezettséget. Mindez igaz akkor is, ha tudjuk, közben egyre gyakrabban uralta el a csüggedés vagy a rosszkedv. Magyarországról szintén gyakran írta: Úgy érzi, igazából csak egy holttestet dörzsölget. Kossuth megjelenése csak fokozta nyugtalanságát, mert azt gondolta, hogy a volt ügyvéd magatartása lázító, anarchikus, amely veszélyezteti céljait, és a haza jövőjét. 1848 szeptember negyedikén a Napló több mint tíz évre bezárult. Széchenyi összeomlott.

Harmadik szakasz az 1849 és 1860 köztti időszak, aminek egyik része az önvádaké, a csüggedésé, később pedig a hité. Nem érdekelte semmi, csak az, hogy Magyarország romlását Ő okozta. Évekig tartott a depressziós, lehangolt állapot, amelyet csak lassan küzdött le, hogy alkotói vágya ismét megújuljon. Azért dolgozottt, hogy Magyarország helyzete megváltozzon.

Utolsó életszakasza ismét termékeny lett, tovább erősítve szívében a bizakodást.

 

Mi tehát a követendő példa? Széchenyi István páratlan lelkierőről tett tanúbizonyságot. Mind annak ellenére, amik érték, mindig fel tudott állni, és életszemlélete gyakori depressziója mellett is követte céljait.

Már életében Magyarország példaképévé vált!

 

 

Zilahi Zoltán



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Garat »
  • Széchenyiről, a Széchényi családról »
  • A KELET NÉPE »
  • Széchenyi István időutazása »
  • Széchenyi István félelmei »
  • Széchenyi szerelmei »
  • A legnagyobb magyar levelezése »
  • Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátsága »
  • Széchenyi Szabad Akadémia »
  • Széchenyi István passziói »
  • Néhány szó a lóverseny körül »
  • Egy kis numizmatika »
  • Nagycenki tapasztalatgyűjtés »
  • Néhány szó a dunai hajózás körül »
  • Gróf Széchenyi István Intelmei Béla fiához »
  • Széchenyi István életszemlélete »
  • Selyemrül »
  • Boldog új évet! »
  • Hunnia »
  • Buda-pesti por és sár »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    25 26 27 28 01 02 03
    04 05 06 07 08 09 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31