Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2013-11-06 06:39

A Stádium

|

Olvasható Széchenyi feljegyzéseiben, hogy korábban foglalkozott egy összefoglaló mű írásával.
Széchenyi reformmunkáinak harmadik – programadó – kötete a Stádium, amely mintegy átfogó és összefoglaló gyanánt szolgál. A Hitel adott irányzatokat a birodalom fejlődéséhez, a Világ volt hivatott ezt részletesebben ismertetni, a Stádium pedig az a mű, amelyben 12 törvényjavaslatot ismertet a fentiek érvényesülésének feltételéül. A cenzor megtiltotta a nyomtatását. A Stádium végül két évvel később Lipcsében jelent meg.

A Stádium szó több jelentésű: Állapot, akarat, fejlődési szakasz. Sokat sejtet hogy Széchenyi ezt a címet adta munkájának. Láttatni engedi egy jó rendszer felállításának helyes lépéseit, de tisztában van a korlátokkal, éppen ezért nem nevezi tökéletesnek.

Amikor Széchenyit tanulmányozok, nem elégszem meg ennyivel: Szeretem átnézni a könyv készülésének heteiben, hónapjaiban írt leveleket, feljegyzéseket, naplórészleteket, mert így jobban megértek bizonyos indítékokat, motivációkat, eredményesebben vagyok képes a hátteret elemezni. A Stádium, noha kevésbé „testes” mint a Világ, de erejét nem terjedelme adja, hanem mondanivalója. Ehhez a könyvhöz hasonló módon jutottam hozzá, mint a Hitelhez: Antikváriumból kaptam meg édesapám révén. Elég nagy fejtörést igényelt, hiszen ahogy korábbi cikkemben mondtam: Kezdetben nem a tanulás vágya vezetett, éppen ezért előbb került kezembe a Stádium, mint a Hitel és a Világ. Általában pár hét leforgása kell ahhoz, hogy kiolvassak egy kétszáz oldalas irományt, de most beletelt négy hónapba. Vasárnap reggelenként, mikor üres vonaton mentem a városba, az idő múlatása miatt gyakran lapozgattam. Bár a Stádium inkább összefoglal, mégis visszautal a korábbi kérdésekre, így a nélkül is észrevehető lenne létük, hogy ha velük kifejezetten nem foglalkozna Széchenyi. Nekem a törvényjavaslatok mikéntje tette nyilvánvalóvá, hogy valamely dolog hiányzik, valami szükséget szenvedett. Lássuk a mű tartalmát!
A gróf voltaképpen javaslatokat tesz, a következőkben:

1. Hitel
2. Avicitas
3. Fiscalitas
4. Jus proprietatis
5. Törvény előtti egyenlőség
6. Törvényes pártvéd
7. A házi pénztár– és országgyűlési költségeknek mindenkitűl idom szerinti viselése
8. A vizek, utak s belvámok terheinek mindenkitűl egyenlő viselése s azoknak országgyűlési elrendelése
9. A monopóliumok, céhek, limitatiók s egyéb ilyes intézetek örökre eltörlése
10. Magyar nyelv hivatalossá tétele
11. Helytartó Tanács általi kormányzás
12. Nyilvánosság


1. Hitel
Az első pontról vajmi kevés szó esik, de igazából nincs szükség túl hosszú elemezésre. „ A hitelt gátolni nem egyéb, mint egy test ereit megakasztni; s ezen utolsó valjon a test mily részének lehetne hasznos? Egynek sem! Sínylődés elmúlhatlan következése s végképp gutaütés.” - írja. Konkrét számolási példa által igyekszik alátámasztani ezen elvét, de a fenti mondat az első pont summája, és ezúttal élesebb bírálattal él a hitel intézményét elítélőkkel szemben.


2. Avicitas
Ebben a pontban szó esik az ősiség törvényének hátrányairól, azaz hogy az egyik leggátlóbb dolog, amely miatt nem alakulhat ki hitel. Egy párbeszédet is felhasznál ahhoz, hogy bemutassa ennek fényében Magyarország és Hollandia közti különbséget.


3. Fiscalitas
Ebben az esetben lerántja a leplet arról a tévedésről, hogy valójában nem hasznos, hanem ártalmas az állam ezen joggyakorlása. A haszon nem ebben rejlik, hiszen csak olyan, mintha az ország életrevaló képességét szívná el hosszútávon.


4. Jus proprietatis
A Jus proprietatis gyakorlatilag az egyik megvalósulási szakasz lépcsőfoka: Azok is vásárolhassanak birtokot, akik nem rendelkeznek nemesi ranggal. Habár Széchenyi jelszava volt hogy Istent, a Királyt és a Hazát tisztelni kell, mégis itt felfedezhetőek demokratikus elemek, hiszen a régi rendszer hibái pontosan abban gyökereztek, hogy elnyomtak minden kibontakozási lehetőséget, sőt egyenesen lázadásnak nevezték az egyenlőséget célzó intézkedéseket. A polgári földbirtokos saját földjén valójában az országnak lesz hasznára.


5. Törvény előtti egyenlőség
A negyedik törvényjavaslat már megelőlegezi, mintegy előkészíti az ötödik pontot. A törvény előtti egyenlőség által a nemesek kiváltságai megszűnnek, a jobbágy pedig jogot formálhat érdekei érvényesítésére. Szóvá teszi, hogy bár meglehetősen sok törvény létezik, de annak igazságos értelmezése el nem hagyható.


6. Törvényes pártvéd
A jelenlegi formát kifogásolja csupán, hiszen létezik joggyakorló személyiség, de mivel ennek választása nem személy szerint, hanem a nemesség által történik, ezért minden bizonnyal az őket kellemetlenül érintő kérdések nagy részével senki sem fog törődni. Felveti annak lehetőségét is, hogy a korrupció csapdái miatt ne egy, hanem két jogi képviselő legyen.


7.A házi pénztár- és országgyűlési költségeknek mindenkitűl idom szerinti viselése
Azaz a közteherviselés: Senki ne hordozzon a szükségesnél több terhet, de viszont mindenki részesüljön belőle.


8. A vizek, utak s belvámok terheinek mindenkitűl egyenlő viselése s azoknak országgyűlési elrendelése
Ezen pont fejtegeti a közteherviselés mikéntjeit, területeit, valamint hogy ne anarchikusan menjen végbe, hanem országgyűlés közreműködésével.


9. A monopóliumok, céhek, limitatiók s egyéb ilyes intézetek örökre eltörlése
Miért kell itt változtatni? Mert a fennálló hierarchia abszolút, ami alapvetően nem engedi, hogy az árúk minőségükben versenyezzenek, pedig a nemzetközi kereskedés fontos kérdése, hogy ki gyárt jobbat, ennek következtében a hazai belgazdaság is javul.


10. Magyar nyelv hivatalossá tétele
Mivel a Birodalmon belül a német nyelv volt általános, Széchenyi úgy vélte, hogy a magyarság jellegének lényeges követelménye, hogy Magyarországon egységesen magyarrá váljon a hivatalos nyelv. Hunnia című könyvében ezt részletesen kifejti és elemzi.


11. Helytartó Tanács általi kormányzás
Vagyis ne egyfajta önkényességen és diszharmónián álljon a szabadság kérdése, és magyar ügyek nálunk, ne Bécsben intéztessenek.


12. Nyilvánosság
A szólásszabadság, a vélemény kinyilvánítása csak szabad országban lehetséges: Széchenyi előtt sem volt ez kétséges, de egyszersmind a nyilvánosság bevonását tekintélyelvűnek képzelte.


Az összerakott pontok előtt már csak egyetlen dolog maradt: A megvalósítás. Kicsit zúgott a fejem, mire végeztem a könyvvel, de megérte. Új irányzatokat adott, új megvilágításba helyezte a régi rendszer elemeit. Építő volt azért is, mert ugyan elolvastam a leírtakat, de mivel sok cím latinul szerepelt, rászántam magam, hogy interneten utánanézzek.


Zilahi Zoltán


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Garat »
  • Széchenyiről, a Széchényi családról »
  • A KELET NÉPE »
  • Széchenyi István időutazása »
  • Széchenyi István félelmei »
  • Széchenyi szerelmei »
  • A legnagyobb magyar levelezése »
  • Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátsága »
  • Széchenyi Szabad Akadémia »
  • Széchenyi István passziói »
  • Néhány szó a lóverseny körül »
  • Egy kis numizmatika »
  • Nagycenki tapasztalatgyűjtés »
  • Néhány szó a dunai hajózás körül »
  • Gróf Széchenyi István Intelmei Béla fiához »
  • Széchenyi István életszemlélete »
  • Selyemrül »
  • Boldog új évet! »
  • Hunnia »
  • Buda-pesti por és sár »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    31 01 02 03 04 05 06
    07 08 09 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 31 01 02