Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2013-10-30 13:46

A Világ

|

A Világ Széchenyi második legjelentősebb műve. Megírásának kiváltó oka a Hitelre válaszul megjelent Taglalat című munka volt Dessewffy Józseftől. Talán a kortársak sem számítottak a Hitel hatalmas forradalmára. Egyetlen év alatt három magyar és német kiadást ért meg, lassan a birodalom minden zugába eljutott, sőt Széchenyi megbízása szerint Angliába is ki akarta küldeni lefordított példányát. Hamarosan két táborra szakadtak az olvasók: a támogatókra és a bírálókra. Utóbbiak közül a Taglalat írója tekinthető vezéregyéniségnek a harmincas évek elején.

 

A Világ bevezető gondolatai ezek:
„A közönséggel meg akarom ismertetni, s el akarom fogadtatni, hogy Magyarország mindenben hátra van, mert amíg ezen önvallomáson túl nem esünk, mindaddig helyből nem mozdulhatunk, vagy előmenetelünk reményét palliatívákra állítjuk.”
Az új könyvet akár a Hitel ikertestvérének is nevezhetjük, hiszen az abban foglaltak részletesebb kifejtése kerül előtérbe. Amikor a Hitelt olvastam és megértettem, elmém szellemi kincstárában elraktároztam, elhatároztam, hogy a sorrend szerint a következő könyvre, a Világra koncentrálok.


Az egyik internetes aukciós portálon lehetőség van mind könyvet, mind műszaki és egyéb cikkeket vásárolni, akár fix áron, akár licitálás útján. Kutató szándékom vezetett el a honlapra, ahol az első felbukkanó példányt meghatározott áron akartam megvenni. A terméket virtuális kosárba tettem, majd később elektronikusan kaptam meg az eladó nevét és címét, illetve az átvétel feltételeit. Budapesthez nem lakom valami közel, ezért a belvárosi viszonyokról meglévő ismereteim csak szükség szerint aktualizálódtak. Első dolgom volt utánanézni a közlekedés mikéntjének. Akkoriban reggel héttől este hétig dolgoztam a hét öt napján, de nem törődtem sem a fáradtsággal, sem a késői időponttal, mert ha már kifejeztem vásárlási igényemet, akkor még aznap szerettem volna hozzájutni a könyvhöz. Az eladó beleegyezett abba, hogy az esti órákban menjek el hozzá.
Buszról-buszra szálltam, az őszi utcákon bolyongva a megadott címhez értem: Új építésű panel előtt álltam, illetve nemsokára az emeletre értem ahol egy nyitott ajtónál várt rám az eladó hölgy. Bentről gyereksírás és az ilyenkor megszokott esti zajok szűrődtek ki. Mosolyogva köszöntem meg a könyvet, fizettem és távoztam.


Eredetileg úgy terveztem, hogy szokásomhoz híven majd otthon kezdek olvasni, de azt nem tudtam megállni, hogy bele ne lapozzak, miközben hazafele zötykölődtem a buszon. Az elsőként feltűnő szavak egyike a „töredékek” szó volt, ami kicsit megijesztett látva a terjedelmet.
A Világról korábban úgy hittem: globális kérdéseket vet fel, de hamar rájöttem, hogy Széchenyi a világosságról beszél. Olyan világosságról, ami homályosnak tűnő kérdésekre ad feleletet. Ebben a műben Széchenyi közvetlenebb hangot üt meg, mint ahogy az elején nyilvánvalóvá teszi: a Világ válasz a Taglalatra. Ennek érvényesülése abban is bizonyítást nyer, hogy a személyt szólítja meg, de nem úgy hogy ez egyedül neki legyen üzenet. Leszögezhetjük: Dessewffy támadása ellenére sem mentegetőzik, inkább ésszerű érvekkel támasztja alá állításait.


Miért érezte a Taglalatot támadásnak? Azért, mert úgy látta: anélkül bírálja valaki, hogy megértené elveit, – és ahogy Wesselényinek is megírta – nem tudja elképzelni, hogy valaki mágnás létére ellene akarjon publikálni kellő ismeret nélkül.
A gróf vegyes hangvételű leveleket és véleményeket kapott új könyvének megjelenése után, azonban mind a dicsérő szavakra, mind a bírálókra hasonlóképpen válaszolt: nincs vele megelégedve, mert alig pár hónap alatt készült el számos foglalatosságai miatt. Meglepő lehet, de a Taglalat írója – noha óvatosan – maga is híve volt bizonyos reformoknak. Számára főleg a vállalkozások nagysága tűnt megvalósíthatatlannak és a hibák megítélésében sem volt azonos nézeten.

A Világ megcáfol több vitapontot, leír különféle javaslatokat – mint ahogy a Hitelben –, csak más szemszögből nézve. Több ekkortájt elküldött levelében pendíti meg, hogy mely kérdéseket szeretne tárgyalni mélyebben. Már az elején biztosítja Dessewffyt tiszteletéről és nagyrabecsülésről, bár a későbbiek során több éles bírálatra és megjegyzésre kerül sor. A régi szemlélet megszilárdítása felesleges, teljes átalakulásra van szükség! - hirdette. Ebben a könyvben részletesebben találjuk meg a Hitelben már lefektetett Kaszinó és lóversenyzés leírását is.


Nekem nagyon tetszett a Világ széleslátókörűsége. Egyebek mellett a közösség jellegét értettem meg itt behatóbban: Azaz hogy amikor közösségről beszélünk, nem elég embereket látni. A közösség attól az, ami, hogy egy cél kovácsolja őket össze. A Kaszinó abban az időben korántsem azt jelentette, mint ma. Természetesen a kártya, a pipa, vagy az ital nem hiányozhatott (Széchenyi a bor tekintetében is hosszas levelezéseket folytatott), de létrehozásának eredeti célja, hogy nemzeti klubok jöjjenek létre, vagyis tevékenykedő közösségek. Amikor a legnagyobb magyar 1848 szeptemberében Döblingbe került, többek között azzal vádolta magát, hogy az általa indított létesítmények politikai formát öltöttek, ahol a fiatalok, valamint a radikálisabb irányzatok képviselői összefoghattak. A Világ azonban a közösség erejét nem anarchikusan képzelte el, hanem békés, a birodalmon belüli együttmunkálkodásban.

Ennek tényét igazolták a Széchenyi neve alatt megszületett társaságok, melyek közül majdnem mindegyikben vezető tisztséggel bírt.


Zilahi Zoltán



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A Magyar Akadémia körül »
  • Garat »
  • Széchenyiről, a Széchényi családról »
  • A KELET NÉPE »
  • Széchenyi István időutazása »
  • Széchenyi István félelmei »
  • Széchenyi szerelmei »
  • A legnagyobb magyar levelezése »
  • Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátsága »
  • Széchenyi Szabad Akadémia »
  • Széchenyi István passziói »
  • Néhány szó a lóverseny körül »
  • Egy kis numizmatika »
  • Nagycenki tapasztalatgyűjtés »
  • Néhány szó a dunai hajózás körül »
  • Gróf Széchenyi István Intelmei Béla fiához »
  • Széchenyi István életszemlélete »
  • Selyemrül »
  • Boldog új évet! »
  • Hunnia »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    27 28 29 30 31 01 02
    03 04 05 06 07 08 09
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30