Akik január 3-án részt vettek az Egyetemi templomban a Hortobágyi Cirill főapát celebrálta emlékmisén, akik gondolatban köszöntötték Nagy Gáspár Kossuth –díjas költőt Vízkeresztkor, a neve napján és tudják, hogy 2019. május 4-én töltené be 70. évét, akik a Versünnep első pillanatiban meghallották a „Versek egymás közt” című költeményt, az ő tolmácsolásában felvételről, azoknak „ Bepárásodott a szeme és a szíve.”
A Széchenyi Baráti Kör 2007 óta minden év januárjában hűséggel emlékezik Nagy Gáspár költőre , megcsodálva hagyatékának gazdagságát, gondolatainak mélységét. A jól ismert, de újraolvasott versek az idő múlásával új értelmet nyernek, közelebb vezetnek a költő univerzumához, ami önmagában is élmény és érték. Az újraolvasáskor azonban több történik. A versek eligazítanak a világ zűrzavarában, mert nemcsak irodalmi, és esztétikai szempontból hordoznak értéket, jelentenek művészi minőséget, hanem azért, mert igazak.
Január 8-án este kronológiába állított versek segítségével idéztük fel alkotói pályájának egy-egy állomását az 1986-ban megjelent Áron mondja című kötettől a Sárfelirat címmel, a halála után napvilágot látott kötetig.
A szereplők mindannyian a „Prohászka család” tagjai voltak: tanárok, egykori, jelenlegi és jövőbeni diákok, vagy diákok gyermekei, testvérek és unokák.
Aki akarta, önállóan választhatott szöveget, a legfontosabb azonban mégis az volt, hogy a fellépők szeressék, amit mondanak, felolvasnak, énekelnek vagy játszanak. Tehát szívhangok szólaltak meg az ünnepi estén, költők, zeneszerzők és az előadók szívhangjai.
„A költő (…..) feladata : az ember és a transzcendens világ között lévő kapcsolat folytonosságának fenntartása, az emberiség isteni eredetének tudata, s az istenhasonlóságnak, mint az emberi sors egyetlen lényeges feladatának megőrzése(…...). Nem elég a világot átélni, újra is kell teremteni”- vallja Hamvas Béla. Nagy Gáspár minden életszakaszában megfelelt a fenti, szinte abszolút elvárásnak.
József Attila, Nagy László, Kormos István voltak a mesterei. Baráti szálak fűzték Sütő Andráshoz, Lázár Ervinhez, „akik éppen csak megelőzték őt az égi igazolásban,” és a magyar parnasszus sok képviselőjéhez, hiszen az Írószövetség titkáraként, később a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztőjeként központi szerepet töltött be az irodalmi életben. Mindenkit ismert, mindenki tisztelte, szerette. A karácsonyi és az ’56- os ünnepkör immár országosan nem nélkülözheti Nagy Gáspár verseit.
Sokan gyűltek össze a Gimnázium aulájában és hallgatták örömmel az irodalmi gyöngyszemeket, magyar költők, József Attila és Kormos István írásait és Nagy Gáspár hozzájuk címzett verseit, saját életművének darabjai mellett.
A szövegek sorát zenei betétek tették még színesebbé. A fő szerep J.S. Bachnak jutott.
A műsor után néhányan megszólítottak, hogy még szívesen maradtak volna és hallgatták volna hosszabban a költő írásait, a róla szóló méltatásokat.
.
Köszönet a szereplőknek, tanároknak és diákoknak a részvételért.
Győri Ottilia polgármester asszonynak köszönjük megtisztelő jelenlétét és az est megrendezéséhez nyújtott támogatást, mellyel lehetővé vált, hogy a közreműködőknek Petrik Béla „Engem csak a vers véd” című esszé kötetével köszönjük meg a felkészülést és ily módon is hozzájárulhassunk a Nagy Gáspár ismeret terjesztéséhez.
Kőrösiné dr. Merkl Hilda
a Széchenyi Baráti Kör elnöke
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
