Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2020-12-13 15:53

Széchenyi István alkotmányfilozófiája

|

Kukorelli István professzor tanulmánya 2020 decemberében a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának tudományos kiadványaként jelent meg Győrben a Jog- és Politikatudományi folyóirat 2020. XII. évfolyamának különszámában.

Kukorelli István dolgozatában leszögezi, hogy Széchenyi nem volt revolucionista, és nem volt híve a kartális alkotmányoknak sem, az angol és a megújított magyar történeti alkotmányt tartotta jónak.

Nézetei összevethetőek a XVIII-XIX. században kialakult klasszikus alkotmányossági alapelvekkel, nevezetesen a népszuverenitás és a népképviselet gondolatával; a hatalommegosztás elvével; a törvények uralmával; a törvény előtti egyenlőséggel és az emberi jogok létével.

Széchenyi tisztában volt a hatalommegosztás elvével, olvasta az amerikai, a francia és az angol szerzőket. 1815. naplójában olvashatjuk a következőt: „Anglia alkotmánya olyan természetű, hogy a királynak csak jót mívelni van hatalma, rosszat egyáltalán nem tehet.” A király uralkodik, de nem kormányoz! 

A törvények uralmának elvét már a rendi alkotmányról szóló művében is alkotmánybiztosítéknak tartotta. Az „alkotmányos út az, amelyen a leggyorsabban és legbiztosabban lehet célt érni” – írta a Kelet Népében. Mai szóhasználattal élve Széchenyi jogállamhívő volt.

Az alkotmányosság szempontjából igazán programadó művében, a Stádiumban külön fejezet elemzi a törvény előtti egyenlőséget (111-149. oldal). Köztudott, hogy a Stádium (eredeti nevén Reformáció) a cenzúra megkerülésével, engedély nélkül jelenhetett meg Lipcsében 1833 őszén.

Legnehezebb az emberi jogokkal kapcsolatos filozófia megfejtése. A márciusi forradalom nem emberi jogi deklarációval, hanem a Tizenkét Ponttal indult. A cenzúra eltörlésével – amit ő is sokszor kijátszott – és a sajtószabadsággal minden bizonnyal egyetértett. Vallotta, hogy a kultúrának és a civilizációnak első talpköve a szabadság. A vallásszabadságról azt gondolta, hogy kereszténynek születni tagadhatatlanul igen nagy szerencse és az egek különös szép ajándéka. Liberális volt a vallásváltoztatást illetően, azt nem tartotta véteknek. Széchenyi vallásosságáról, Istenhitéről szépen ír a Széchenyi hite című kötet.  Az egyesülési jogról pedig cselekedetei a legjobb bizonyíték, egyesületek sokaságát indította útjára, amelyeket felsorolni is nehéz (Hídegyesület, Nemzeti Kaszinó, stb.).

Széchenyi alkotmányos államférfi volt, széles körű alkotmányos kultúrával. Az első nagyvállalkozó, a nagy civilizátor.

Még Döblingben is ő volt a magyar alkotmány élő lelkiismerete, a kiegyezés előkészítésének egyik főszereplője.


Széchenyi, mint intézmény, maga volt a magyar alkotmány egyik legfőbb alkotmánybiztosítéka.

A tanulmány itt olvasható

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Széchenyi István alkotmányfilozófiája »
  • Gróf Széchenyi István a magyar evezés és kajak-kenu sport megalapítója »
  • Gróf Széchényi Sándor közéleti szereplése »
  • Korai hitélmények Széchenyi útkereső időszakából »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 01 02 03 04 05
    06 07 08 09 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 01