Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2013-07-09 12:46

Hús Zoltán festőművész új Széchenyi képe

|

Széchenyi István a magyar történelem egyik legtöbbet említett, idézett személyisége volt. Gondolatvilága, művei, történelmi szerepe mellett képei, megjelenése, a róla készült alkotások (érmek, szobrok, festmények stb.) is közérdeklődésre tartanak számot.

 

Érdekes, hogy a Széchenyi ikonográfia időszakos áttekintése, összefoglalása többször megtörtént. Ezek közül is kiemelkednek: Vayer Lajosnak az 1941-es összefoglalója („Széchenyi képei”), mely csatlakozott az 1941-es évforduló impozáns sorozatához. A másik összeállítás Rózsa György kiváló munkája. Ez a tanulmány 1991-ben jelent meg, Széchenyi születésének 200 éves évfordulójára „Széchenyi ikonográfia” címen.


Ahogy időben távolodunk Széchenyi életművétől, nyilván csökken a születő alkotások száma, melyek megörökítik a legnagyobb magyar alakját. Tematikájában és technikájában is egyre nehezebb újszerű alkotásokat létrehozni. Ezért is örültem egy új Széchenyi-kép felfedezésének egy szekszárdi kiállításon, melyet sikerült is megszereznem (lásd kép).


Széchenyi Istvánnak e képét Hús Zoltán festőművész alkotta. A művész 1949. november 27-én született Budapesten. Édesanyja Nagybányáról származott, a család szegény idős festőktől vásárolt képeket. A festő önéletrajzában leírja, hogy néha belefestett ezekbe. A másik érintkezési felülete, mely a festészet felé vezette, az újpesti öböl volt Budapesten, ahol a Duna parton játszó gyerekek az ott dolgozó festők képeit csodálhatták. Később a belvárosi Molnár utcába költözött a család, ahol kapcsolatba kerültek Korniss Dezsővel, kinek művészete, képi világa nagy hatással volt a fiatal Hús Zoltán ébredező világlátására.

 

Felvételt nyert a Képzőművészeti Gimnáziumba, ahol már tudatosan festőnek készült és tanulmányozta a régi mestereket. 1968-ban végez a Képző és Iparművészeti Gimnáziumban. Ekkor Prágába látogat, hogy megtekintse Paul Klee kiállítását, bár a belpolitikai helyzet Csehszlovákiában ekkor feszült. Hazajőve csatlakozik barátaihoz, kik a Szabadsajtó úton egy független és szabad kirakat-galériát szerveznek. Fél év után ez megszűnik, az akkori helyzet nem kedvez ezeknek, a törekvéseknek, melyek e kis galériát jellemezték. Hús Zoltán ekkor úgy dönt, hogy a festészet helyett a vallás felé fordul, és a Képzőművészeti Főiskola helyett 1972-1976 között teológiát kezd tanulni Esztergomban a Teológiai Főiskolán. Itt megtanul restaurálni és nagy hatással vannak rá a Keresztény Múzeum képzőművészeti kincsei. De úgy érzi, hogy a vallásos háttér miatt, valamint a Képzőművészeti Főiskola hiánya miatt neki nincs helye ebben az országban, ezért az Egyesült Államokba emigrál és Floridában telepszik le 1980-ban. Itt intenzíven dolgozik amit az is jelez, hogy 1992-ben már egyéni kiállítást rendez (Kay Biscayne), melyet már több amerikai nagyvárosban megismételnek. Hollywoodban és New Yorkban él. 1994-ben hazatelepül és jeles galériákban állít ki (Csók, Home, Vigadó, Nádor, Kempinski, Ferencvárosi, stb.). Párizsban a Romanet galériában láthatja a közönség a műveit. Ezen kívül festményei láthatók: Hollywood Art Center, La Solla, San Diego, Kaiser Villa, Bad Ischl Ausztria, Szép Művészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Xantus Múzeum Győr, stb.).


A művész az 1990-es évek közepén egy könyvesboltban meglátja Széchenyi műveit. Elmondja, hogy addig annyit tudott Széchenyi Istvánról, mint a magyar családok legtöbbje. Most beleolvas egy látott könyvbe és a hatása alá kerül - ahogy ő mondja -, ennek a „páratlan szellemnek”.

 

Ahogy nekem összefoglalta: „a harctéren hős, az országgyűlésben meggyőző szónok, a gazdaságban újító, a politikában bölcs vezető, magánéletét a közösségért mindig feláldozó ember volt”.

A közvélemény személyét összekapcsolja a Lánchíddal. A művész elhatározza, hogy megörökíti Széchenyi arcvonásait, úgy gondolta, hogy a Híd körvonalai lesznek a legméltóbban arra, hogy ezt az igen érdekes arcot keretbe foglalják. „Az arc szándékom szerint az energiát sugárzó szemekkel, a zseni szellemiségét türközi. A megfestésnél a lazúros módszer az erő mellett a gyengédségnek is hangot ad”- magyarázza a művész.


A kép kiválóan sikerült, gyűjteményem megbecsült darabja. Reményeim szerint a majdan elkészülő ikonográfia is így lesz ezzel.
 

 

Dr. Gesztesi Tamás
 
 

Hús Zoltán: Gróf Széchenyi István

 

A festmény adatai:

Magasság: 50 cm, szélesség: 42 cm
    Belső kép magassága /arckép/: 24 cm
    Belső kép szélesssége: 15 cm
 
A feketére festett fára ragasztott bőr került, és erre festtette a művész az arcképet.
A festési technika: lazúr
 
 
 



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Egy jelvény, és ami mögötte van »
  • A Széchenyi Emlékmúzeum megnyitásáról »
  • Balatonfüreden alapították gróf Széchenyi István Vándordíjat »
  • Varga Mátyás Széchenyi kályhacsempéjéről »
  • 1941-es Széchenyi emlékérem Kolozsvárról »
  • Széchenyi emlékkiállítás, Pápa »
  • Képeslap az emlékévre »
  • Képeslapok a Széchenyi-emlékév elé »
  • Ki is az a Stüler? »
  • Díszoklevél és tasak »
  • Képeslapok Széchenyi munkatársairól »
  • Hús Zoltán festőművész új Széchenyi képe »
  • Széchenyi Zsigmondról is készült érem »
  • Széchenyi MGTSZ Csanádapáca »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    31 01 02 03 04 05 06
    07 08 09 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 31 01 02
    Legfrissebb képtárak

    Egervölgyi kiállításán

    A „legnagyobb magyar” emlékét őrző tárgyak több évtizedes gyűjtője Egervölgyi Dezső, számtalan kiállításán tűzte ki célul, hogy a felhívja a figyelmet Széchenyi István szerteágazó, de mégis mindig a lényeget hangsúlyozó tevékenységére.

    Képeslapok Széchenyi munkatársairól

    Képeslapsorozatot adott ki Egervölgyi Dezső Széchenyi munkatársairól