Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2014-08-05 17:37

Fordítsuk le a Hitelt magyarra!

|

Dr. Hajtó Ödön a Széchenyi Társaság Díjával kitüntetett okl. mérnök fontosnak tartja az ifjúság kezébe adni Széchenyi egyik leghíresebb művét a Hitelt. Ez a mű nem csak a pénzügyi műveletről-, hanem a hiteles emberről is szól, vagyis, hogy tudjunk hinni egymásnak.

Véleménye szerint csak akkor van esély e mű széleskörű megismerésére, ha előbb a Hitelt lefordítjuk mai magyarra.

Kiemelkedő szellemi értékünk, Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka – a 2012. évi XXX. törvény alapján – 2014 tavaszán elnyerte a Hungarikum címet. Az utókor kötelessége Széchenyi eszméit ismerni, és annak értékeiből meríteni. Széchenyi hatalmas irodalmat hagyott maga után, melyet gyakran idézünk, a nélkül, hogy olvastuk volna.

A Hungarikum cím odaítélése kapcsán újra kezembe vettem a Hitel című művet, és elgondolkoztam azon, vajon része lehet-e ez a közoktatásnak? Sajnos, vagy nem sajnos, ezt így nem tudom unokáimnak olvasásra ajánlani. Ezt a mai tizenévesek nem tudják olvasni.

Széchenyivel kapcsolatban a közembernek legelőbb infrastrukturális és intézményi tevékenysége jut eszébe, mint hídépítés, hajózás, vasút, illetve tudományos akadémia, lóverseny, kaszinó stb. Az 1800-as évek történelmének igen jelentős részét képezik Széchenyi társadalmi reformgondolatai. Az akkor már több száz éves hagyományokra támaszkodó arisztokratikus (mai szóhasználattal feudális) társadalmi berendezkedés akkor már elavult. A kor szelleme már Európa szerte változást igényelt.

Az említettek mind alkalmasak lehetnének arra, hogy a középiskolások Széchenyi egy gondolatát magukévá tegyék, házi feladatként, vagy vizsgadolgozatként elemezzék. Ehhez pedig Széchenyi legfontosabb írásait le kellene fordítani „magyarra”. Mai magyar nyelvre. Nemcsak az idegen nyelvű beszúrásokat, hanem a mai fiataloknak érthetetlen magyar szavakat is. A mondatszerkezetet is át kellene írni arra a nyelvre, ahogyan azt ma az irodalomórán tanítják.

A most Hungarikum címet nyert szellemi hagyaték tartalma szerintem érdemben így adható a most tizenéves nemzedék kezébe úgy, hogy kézbe is vegye. Ellenkező esetben csak kevés számú kutató fogja azokat mélységében megismerni.


dr. Hajtó Ödön
okl. mérn.

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

egervolgyi 2014-08-17 20:22:27

Dr. Hajtó Ödön mérnök úr gondolatait folytatva.

Én nem írnám át a Hitelt.
Sokat küszködtem én is Széchenyivel. Amikor kihúzkodtam a bővített körmondatokat (kb. 45 %-ra) maradt egy "csontváz" mellyel nem igazán tudtam mit kezdeni. A maradvány nem Széchenyi volt. Ekkor megnéztem több szerzőtől a kivonatolt, rövidített munkákat, de csak Toncs Gusztáv középiskolai tanár, 1900-ban kiadott, Széchenyit ismertető munkáját, a középiskolások kötelező olvasmányát találtam leginkább megfelelőnek. E munka már közelebb vitte Széchenyit az ifjúsághoz.
Végül felfedeztem szinte azonosan gondolkozva a Fekete József-Váradi József, két tudós középiskolai tanár által összeállított és megírt kötetet, mely 1926-ban jelent meg Miskolcon.
Széchenyi írott munkái nem egyszerűen a magyar műveltség szerves része. Éppen ezért kötelező ismerni minden iskolázott embernek, mert "létproblémákat" feszeget, segít megérteni a magyar megmaradás problémáját feladatainkon keresztül.
A két tanárember nem csak Széchenyit ismerte, de ismerte az ifjúságot is, és tudták hogyan kell belopni az ifjú lelkekbe-agyakba Széchenyi eszméit, amire életük végéig szükségük lehet.
Először az ifjúságot kell megismertetni Széchenyivel, majd szellemével. Ez az oktatás feladata! Kötelezően, minimum havi két órában, legalább két tanéven keresztül az általános és középiskolákban kellene foglalkozni Széchenyi életművével.
Erre pedig ma is a legmegfelelőbb az említett Fekete-Váradi mű. E könyv ismerete és megértése által eljuthat az ifjúság (de az idősebb korosztály is) az "örök" Széchenyihez, ahhoz a szellemhez, mely értelmet adhat ma is nekünk. Talán példát is mutathatunk az európai szellemből Európának.

budaymiklos 2014-08-21 12:59:53

Széchenyi írásait általában az értelmiségi rétegnek is csak kitartó gyakorlás után lehet megérteni. A régies kifejezésekben, idegen szavakban (mondatokban), a mai helyesírástól eltérő szóalakokban bővelkedő írásait – ezáltal a gondolatait – nehéz befogadni.
A Széchenyi-szövegek olvasásához, ha valaki veszi a fáradságot és megszerzi a gyakorlatot, akkor örömét lelheti az egyes szavak eredeti értelemben vett használatában, illetve a régies mondatszerkezetekben. Rohanó világunkban erre kevesen vállalkoznak.
Dr. Hajtó Ödön felvetése arra irányult, hogy a Széchenyi világához közeledni szándékozók – különösen az ifjúság – könnyebben befogadható irodalmat olvashassanak. Tekintettel arra, hogy az eredeti Széchenyi-szövegek a mai magyarra való átírástól nem vesznek el, az átírás nem tekinthető „szentségtörésnek”, valójában csak a célszerűség, a szándék, illetve finanszírozás kérdése, hogy egy jó „műfordítás” elkészüljön. Érdekes lehet például a Hitel műfordítása esetén „kétnyelvű”, illetve „jánuszarcú” könyv/E-könyv kiadása, ahol a páros oldalon a műfordítás, a páratlan oldalon az eredeti Széchenyi-szövegek olvashatók.
Egyben itt meg kell említeni egervolgyi javaslatain túl, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján, azon belül a Magyar Elektronikus Könyvtárban 26 Széchenyi-mű zömében a mai nyelvhelyességi szabályok szerint átírt változata digitálisan megtalálható. Lásd www.mek.oszk.hu

Úgy vélem, hogy dr. Hajtó Ödön ezeknél radikálisabb átírásra gondolt.
A fő kérdés, hogy egy átírt változat hordozza-e Széchenyi mondanivalóját, vagy sem. Erről csak a gyakorlat győzhet meg minket. Csináljunk egy próbát. A Széchenyi-tisztelők között vannak, akik értenek ehhez, illetve kérhet mindenki a környezetében lévő szakértőktől tanácsot. Javaslom a Hitel előszavát e kísérlet tárgyává tenni.

egervolgyi 2014-08-24 18:42:27

Mégegyszer, utoljára.
Miért lett a "Magyar Örökség" része az az életmű, melyet Széchenyi hagyott ránk?
Először ezt értessük meg a fiatalokkal, hogy mit jelentett a nemzetnek korában, és mit jelent ma.
Ne az olvasást erőltessük, megszerettetni szükséges Széchenyit. De csak akkor szeretünk meg valakit, ha megismerjük személyét és emberi értékeit.
Ismerje meg az ifjúság mi a hazaszeretet, a hit, a közösség, érezze a jól elvégzett munka jelentőségét, örömét és talán ráérez, hogy a felsoroltakban is rejtőzhet adrenalin bomba. Aztán majd magától elkezdi olvasni Széchenyit, vagy nem. Viszont ha nem, akkor is tudja ki Széchenyi, és mit köszönhetünk néki.
A magyar ifjúság nem olvas klasszikusokat - még Fekete Istvánt sem - más az értékrendje, mert a világ is egészen más. De rá kell vezetni őket, mert szellemileg igazán csak belőlük építkezhetnek.
Az óvódásnak az óvó néni meséljen Széchenyiről, munkáiról, Lánchídról, lóversenyről, balatoni hajózásról, akadémiáról és színes képekkel illusztrálva lopja be a mindenre rácsodálkozó és mindent befogadó kis agyukba Széchenyi személyiségét, az embert.
És egyre inkább meggyőződésem, hogy az általános és középiskola tantervének része kell, hogy legyen a Széchenyi ismeretek c. tárgy.

smisi 2014-09-03 19:00:27

Egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy a HITELt bevonjuk az oktatás/nevelés témakörébe és ha szükséges, a megértéshez szükséges minimális – az érdemi mondanivaló szigorú megőrzése mellett – stiláris és mondatszerkezeti változtatásokat végrehajtsuk. A megjelenítést illetően egyetértek Miklóssal, aki „Janus” formát javasolja, tüköroldali párokon az eredeti és a könnyített változattal. Véleményem szerint figyelembe kell venni a célcsoportokat.
1. középiskolások köre, 16 éven felül;(1.változat)
2.Gazdasági szaktudományokat folytatók (egyetem, főiskola), oktatóik és gazdasági szakterületen működő érdeklődők. (2.változat)
3.Meggondolandó lehet egy olyan változat, mely a laikus, de gazdasági kérdések iránt érdeklődők részére készül.(3.változat)
Technikai kivitelezés
A teljes munkából ki kell keresni azokat a részeket, melyek Széchenyi korában gazdaságilag kiemelkedő jelentőségűek voltak, esetleg napjainkban is időszerűek. Ebből az anyagból kell kikeresni a legterjedelmesebb 2.változatba kerülő szövegrészeket. Az 1.változat és a 3.változat a 2.változat tartalmi szűkítésével (borzasztó számítógépes zsargonban mondva: butításával) készülne.
A válogatásra egy elkötelezett, gazdaságpolitikához értő munkacsoportot kell felkérni, azz 1-3 változatokba kerülő szemelvényeket ők válogatnák össze.
A következő lépés a „fordítás”, amit gazdasági szakértelemmel bíró, a szakzsargont ismerő és értő „önkéntes” laikusok is elvégezhetnének. Szép munkát jelenthetne pl. PhD dolgozatként elkészíttetni, esetleg ilyen PhD munkák közül kiválasztani a nyomdába kerülő változatot.
Bocsánat ennyi zöldség közreadásáért.

fitoiska 2014-10-03 23:08:33

Ha Széchenyit lefordítjuk mai magyarra , az már nem Széchenyi (Látjátok Feleim szümtükkel, stb. ..., ha ezt átírjuk az már nem a "Halotti beszéd")
Javaslom, hogy a Hitel idegen szavait (Creditum, tottoir,ispotály,obligatio,...stb.)megjelölve (megszámozva),külön mellékletben értelmezzük a mai magyar megfelelőjét.Így a mű jobban tükrözi azt a kort, melyben a gróf élt.Természetesen - ha ez megvalósul - segítek a "melléklet" összeállításában.
Filetóth István

budaymiklos 2014-10-04 05:35:07

Kedves fitoiska
Ha William Shakespeare-t Arany János, vagy Petőfi Sándor, vagy Mészöly Dezső, vagy Vörösmarty Mihály, akár Szabó Lőrinc lefordította – nem is akárhogyan magyarra –, attól azért Shakespeare maradt. Ezért nem érthetek egyet veled. Célunk a Széchenyi-ismeret növelése, különös tekintettel az ifjúságra. Nem várható el egy középiskolástól, hogy eredetiben olvassa Shakespeare-t. Meg kell könnyíteni a feladatot, és ezért kell Széchenyi megfogalmazott gondolatait igényesen mai helyesírással, mai szóhasználattal, és mai mondatszerkezettel lefordítani dr. Hajtó Ödön szerint. Ez nagyon ésszerű, nem is látok jobb megoldást, ha célt akarunk érni.

fitoiska 2014-10-05 19:14:37

Kedves Miklós!
Lényegében igazad-igazatok-van, közérthetőbbé kell tenni Széchenyit,de egy átlagos magyar embernek kevésbé okoz problémát Széchenyit,mint Shakespeare-t eredetiben olvasni, hiszen a Hitel-akárhogy is, de- magyarul van írva. Ha viszont mai szóhasználatot, mai helyesírást, mai mondatszerkezetet alkalmazunk, akkor az már nem az igazi Hitel,az már nem kuriózum.Lehetne az így átírt műnek a címe pl. a "Hitel tartalma", ami taglalná a mű fejezeteit, mondanivalóját ...stb. (a mai diákok már így "olvasnak" regényeket is).
Alapvetően úgy gondolom, hogy a "vitánknak" nincs sok értelme, hiszen bármelyik változat kivitelezése, kellő aktivitást, energiát(!), időt(!!)és pénzt(!!!) igényel.A megoldást nagyban segítené, ha kialakulna, lenne kellő oktatási-pl. minisztériumi-háttér.
Filetóth István

budaymiklos 2014-10-06 08:45:32

Kedves fitoiska!
Két példát hozok ellnérvként.
„Az Új írás 1976. április i számában jelent meg Katona József Bánk bánja Illyés Gyula „átigazításában". A vállalkozás közvetlen előzménye Pándi Pál Jegyzetek a Bánk bánról című cikke (Népszabadság, 1974. november 17.), amely azt boncolgatja, miért nem tud Katona műve igazi színpadi sikert aratni.
Megállapítja, hogy vannak a drámában apróbb hibák, ezeket érdemes volna kijavíttatni, vagy egy prológusban megmagyarázni — Illyés Gyula méltó lenne e feladat elvégzésére.”
http://epa.oszk.hu/02400/02401/00019/pdf/EPA02401_Hungarologiai_kozlemenyek_1981_49_549-566.pdf

Nem páratlan az eset.
„Madách Imre a következő feljegyzést készítette a Tragédiához: „Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án.” A mű első kritikusa Madách jó barátja, Szontágh Pál volt, akinek hatására Madách megküldte az egyetlen létező kéziratot Arany Jánosnak. Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, különösen, hogy a Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be. Hónapokkal később Arany mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, amikor azt mondta, az csak utánzása a Faustnak. Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, így nem tudni, pontosan mekkora rész jutott neki a Tragédia megírásából (egy 2005-ben lezárt filológiai-grafológiai vizsgálat szerint mintegy 5718 alkalommal, de a javítások túlnyomó része csak a helyesírást érinti), ám mivel a levelezésekből is kiderül, hogy Arany csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt a művön, így a Tragédia gondolati szerzőjének mindenképp Madách Imrét kell tekintenünk, különös tekintettel arra is, hogy a javítások nemcsak Madách tudtával, de kifejezett kérésére történtek.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_ember_trag%C3%A9di%C3%A1ja

Végül is igazi Bánk bánnak és Ember tragédiájának tekintjük a műveket. A modern felfogású - egyébként klasszikusnak számító - művekről még nem is szóltam.

budaymiklos 2015-02-10 05:21:19

Széchenyi 225-ik születésnapjára készülve döntöttünk, és a Széchenyi Fórum portálon az események között már szerepel a HITEL kiadásának programja. A Logod Bt. létrehozott egy munkacsoportot, hogy a mai magyar nyelvre átírja a HITEL-t. Az eredeti mű, valamint a száz évvel későbbi kritikai kiadás – amelyekből kiindultunk – őrzik a reformkori megfogalmazásokat, az érdeklődők számára hozzáférhető. Manapság korszerű változatok szükségesek.

Az átírás során törekszünk a mai kornak megfelelő formára alakítani a HITEL-t. A fő cél egyrészről az, hogy Széchenyi gondolatait híven tükrözve, gördülékenyen olvasható és könnyen befogadható (akadálymentesített) szövegváltozat álljon azok rendelkezésére, akik közeledni akarnak a Széchenyi-életműhöz. Másrészről az is célunk, hogy minél kevesebb változtatás történjen pl. az általánosan ismert idézeteket nem módosítjuk, továbbá az átírásból is érzékelni kell, hogy nem mai szerzőt olvasunk, és megfelelő mértékben az eredeti műben lévő „ízeket” is meg kívánjuk hagyni.

Az eddigi munka alapján mondhatjuk, hogy a gördülékeny olvasás és befogadás előtti akadályokat le lehet bontani, és ezáltal reneszánszát élheti majd gróf Széchenyi István egyik fő műve a HITEL! Tele vagyunk lelkesedéssel, mert célkitűzéseink megvalósulni látszanak. Rengeteg a munka még előttünk, de hamarosan egy cikk keretében részletesebb tájékoztatást adunk a Tisztelt Olvasóknak, és az átírt fejezetekből – mustraként – egyet-kettőt közzé fogunk tenni.

A könyvkiadás vonatkozásában két változatban gondolkozunk. Az elsőben csak az átírt változatot tennénk közzé a szükséges lábjegyzetekkel, bevezető tanulmánnyal. A másik változat Janus-könyv lenne, azok számára, akiket az első kiadás megfogalmazásai is érdekelnek, illetve oldalról-oldalra össze kívánják vetni az új szöveget a régiessel.

További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Fordítsuk le a Hitelt magyarra! »
  • Letölthető hungarikum szórólap »
  • Szellemi örökség
    A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    27 28 29 30 01 02 03
    04 05 06 07 08 09 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Gyakorlat a Hitel előszavának átírására
    Közöljük Széchenyi eredeti előszavát és a Magyar Elektronikus Könyvtár átírt előszavát a
    http://www.szechenyiforum.hu/10/index.php?n=5&tartalom_id=6600&area=552
    oldalon. Ön hogyan írná át az előszót, hogy a mondanivalóját megőrizze, és a tartalma könnyen érthető legyen? Megoldását küldje el a logod@logod.hu email címre.
    Az átírást beküldők Spira György: Széchenyiről című könyvét kapják ajándékba.
    A hungarikumokról
    2014. április 8-tól nyilvános és fokozatosan bővül a hungarikumok és a magyar értékek weboldala.
    Címe: www.hungarikum.hu