Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2017-11-16 18:38

Eszmesúrlódások - 5

|
Eszmesúrlódások - 5
Beteljesedik-e a herderi jóslat?

Vitaindító
Prof. dr. Tóth József, orvos, a Széchenyi Társaság elnöke
dr. Tóth Pál Péter, demográfus, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa
Moderátor
                        Elmer István, író- újságíró

A Széchenyi Társaság kerekasztal-beszélgetése az Eszmesúrlódások sorozatban valóban életbe vágó kérdést helyez középpontba.
Magyarország lakossága – Európa legtöbb országához hasonlóan, de ez nem jelenthet vigaszt számunkra – folyamatosan fogyatkozik. Egy kisváros lakosságával leszünk kevesebben évről évre. Sokkal többen halnak meg, mint amennyien születnek. Immár évtizedek óta a nemzet egyik legsúlyosabb kérdése a demográfiai válság. Vajon életerejét vesztette a nemzet? Közösségi öngyilkosságot követ el? Tényleg ezzel a drámai valósággal szembesülünk napjainkban, és bekövetkezik – olyan összefüggésben is –, ahogyan a tizennyolcadik században Herder megjósolta, a magyarság eltűnése?
Az Eszmesúrlódások legközelebbi estjén erről váltanak gondolatokat a meghívott szakértő előadók és a téma iránt érdeklődők.

 

Értékelés 

 

Bekövetkezik-e a herderi jóslat?

2017. 11. 7.

         A cím máris sugallja az Eszmesúrlódások novemberi témáját. Demográfiai katasztrófa fenyegeti az országot – hallani egyre gyakrabban. Az író Fekete Gyula a maga szenvedélyes stílusában így vallott erről: „Ezúttal nem átkozhatjuk a balsorsot. Idegen elnyomókat sem okolhatunk, pusztító járványokat, természeti katasztrófákat sem. Voltaképp hazai hatalmi kényszert sem vádolhatunk, önként és dalolva irtjuk magunkat a világból. Igenis minket, ma élő nemzedékeket illet minden felelősség.”

         A valóban „életbevágó” kérdésről Tóth József orvosprofesszor, onkológus és Tóth Pál Péter, az MTA doktora, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa fejtette ki véleményét.

         A statisztikai számadatok valóban megdöbbentőek: míg 1981-ben 10 millió 713 ezren éltek az országban, addig 2015-ben – mintegy nemzedéknyi idő múltával – már csak 9 millió 823 ezren. A népesség több mint harmincezerrel csökken évente.

         Az előadók – anélkül, hogy borús képet kívántak volna felrajzolni – egyetértettek abban, hogy Magyarország már hosszú idő óta egészségtelen úton halad demográfiai téren. Ha a mai tendencia folytatódik – hangzott el –, az előrejelzések szerint 2050-re az ország lakossága 6-6,5 millióra csökken. Ez nemcsak az abszolút számot tekintve drámai, hanem ezen belül a népesség összetételét vizsgálva is. A fejlett európai országokhoz hasonlóan Magyarország számára is az egyik legnagyobb demográfiai kihívás a társadalom öregedése. Ez azt is jelenti, hogy ma már egy aktív keresőnek közel három nyugdíjas ellátását kell megtermelnie.

         A demográfiai helyzetnek a gazdasági tényezőkön kívül kulturális és politikai vonatkozásai is vannak. Az előbbivel kapcsolatban feltehető a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy a minél jobb anyagi körülmények között élő népesség körében egyre kevesebb gyermek születik? Magyarországon az úgynevezett teljes termékenységi mutató 1,44, ami a folyamatos fogyáshoz, illetve a korfa elöregedéséhez vezet.

         Az előadók és a hozzászólók egyetértettek abban, hogy a politika – a kormányzat – által hozott szociálpolitikai intézkedések támogatják a családokat, önmagában ezek mégsem változtathatják meg látványosan a demográfiai helyzetet. A családalapítás korában lévő fiatalok egyéni döntése határozza meg végül, milyen jövő elé néz a nemzet. Ehhez a gondolatkörhöz tartozik, hogy – becslések szerint – napjainkban mintegy félmillió magyar fiatal külföldön keresi boldogulását.

         Tóth József professzor szerint – az abortuszok még mindig magas, évi 30 ezer körüli száma mellett – a mai fiatal nemzedékek egészségi állapota egyáltalán nem indokolja a születések alacsony számát. Téves az a megállapítás, miszerint csökkent volna a fogamzásképességük. Sokkal inkább arról van szó, hogy a fiatalok nehezebben kötnek házasságot és nehezebben vállalnak a gyermeket.

         Többen is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a kialakult demográfiai helyzetben sok függ a családi indíttatástól, az életszemlélettől, az oktatás-neveléstől, a  téma média-kommunikácuiójától és attól, hogy Magyarországon a fiatalok körében mennyien élnek a meggyőződés szerint, hogy a gyermek nem teher, hanem  a nemzet jövőjét meghatározó áldás.

 

Elmer istván író-újságíró

moderátor                                                 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Eszemesúrlódások - 5 »
  • Eszmesúrlódások - 4 »
  • Eszmesúrlódások-3 »
  • Eszmesúrlódások-2 »
  • Eszmesúrlódások-1 »
  • Lectori salutem! »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    30 01 02 03 04 05 06
    07 08 09 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 31 01 02