Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2017-10-20 15:09

Eszmesúrlódások - 4

|
Lehet–e a mammonból talentum?
Jut-e hely az erényeknek a gazdaságban?

 Vitaindító:
Baritz Sarolta, közgazdász, domonkosrendi szerzetes,
Zsóka Ágnes, közgazdász, e.docens,
Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója
Moderátor:
Elmer István, író - újságíró 


Elviselhető-e a modern pénzügyi-gazdasági társadalom? Létezik-e a dolgos, szavahihető polgár, vagy a biznisz az biznisz álláspontján álló, az erkölcsi megfontolásokat másodlagosnak tekintő (vagy figyelembe se vevő) üzletember típusa uralkodik? Ki vagyunk-e szolgáltatva egy láthatatlan gazdasági hatalomnak – valóság ez, vagy képzelet csupán?
David C. Korten híres művében – Tőkés társaságok világuralma – azt mondja, úgy bánunk ma a világ gazdasági és környezeti adottságaival, mint ahogyan egy cowboy bánna az űrhajó berendezéseivel, ha beültetnék oda. Tehát tönkre tesszük, a pusztulás felé hajtjuk magunkat. Az emberiségnek végre le kellene számolnia azzal az illúzióval, amely szerint a fejlődést a mindig bővített újratermelés jelenti.
Hogyan vélekedjünk a fenti megállapításokról?
Ezekre és még más, mindennapjainkat érintő, morális megfontolásokat igénylő kérdésekre keresik a választ következő alkalommal a Széchenyi Társaság által ESZMESÚRLÓDÁSOK címmel indított kerekasztal-beszélgetésen a meghívott szakértők 

 

Értékelés


Lehet-e a mammonból talentum?


2017. 10. 3.

Ezt a címet kapta az Eszmesúrlódások előadás-sorozat az októberi alkalommal (október 3.) Alcímként megfogalmazódott: jut-e hely az erénynek a gazdaságban? A rendkívül szerteágazó témát Baritz Sarolta közgazdász, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Corvinus Egyetem tanára, domonkos szerzetes, Zsóka Ágnes közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára és Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója járta körül és elemezte. Az est kezdetén a résztvevők gratuláltak Baritz Sarolta nővérnek, aki vatikáni elismerést kapott a „Tágabb értelemben” nemzetközi pályázatra benyújtott 360 pályamű versenyében kollégáival I. helyezést ért el a KETEG (Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban) címmel  Sapiencia és a Corvinus Egyetemeken meghirdetett  népszerű képzés  kidolgozásáért és bevezetéséért. A díjat Ferenc pápa személyesen adta át Rómában.

         A mammon kifejezés az ősi írott forrásokból – elsősorban a Bibliából – ismeretes. Jézus beszélt a mammonról, erről a démoni hatalomról, melynek szolgálata ellenkezik Isten szolgálatával. A 19. század végén, a 20. század elején az amerikai populisták a mammont az összevont vagyonra, a banki hatalomra és a New-York-i Wall Street-i intézményekre negatív értelemben használták.

         Az irodalomban is számos példával találkozunk, amelyek az ember pénznek, gazdaságnak való kiszolgáltatottságáról beszélnek. Valóban – Ady szavaival – disznófejű nagyúr-e a pénz? Az előadók hangsúlyozták, önmagában a pénzt, a gazdaságot, a nyereségre irányuló emberi tevékenységet nem szabad negatív jelenségnek tekinteni, hiszen mindebben az ember törekvése, alkotó szándéka és akarata nyilvánul meg. 

         Ugyanakkor emlékeztettek Max Weber kijelentésére: „Óvakodj attól, hogy mindent, ami a birtokodban van, a tulajdonodnak tarts, és eszerint élj.” Mára ez a gondolat sokszor feledésbe merült, hiszen ameddig korábban az volt a kérdés, milyen összefüggés van a gazdaság (gazdagság) és erkölcs között, napjainkra már eljutottunk az olyan kérdésfeltevéshez, hogy gazdaság vagy erkölcs.

         Az előadók – elméleti és gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva – a következő álláspontot képviselték: a mai gazdasági, pénzügyi viszonyok közepette, a globalizáció hatásait is figyelembe véve igenis lehetséges erkölcsösen, ugyanakkor nyereségesen működtetni a gazdagságot. Az erkölcsi norma – értettek egyet ebben az előadók, majd a vitában felszólalók egyaránt – a keresztény elvek alapján határozható meg. Ennek feltétele, hogy a gondolkodás és a gazdaság középpontjába az embert állítsuk, a személynek kijáró méltóságával, s ehhez igazodjék minden pénzügyi-gazdasági tevékenység. A helyes önérdek mellett szükséges a közjó figyelembevétele, a kettő összhangja nyújthat kiegyensúlyozott gazdasági modellt. 

         Amikor a gazdaságról beszélünk – mutattak rá az előadók –, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az egyéb szempontokat – környezetvédelem, napjaink migrációs jelenségei stb. –, amelyek világossá teszik, a gazdaságot nem tekinthetjük elszigetelten az emberiség életében, csak valamennyi humán megnyilatkozással összefüggésben és összhangban az embertől elválaszthatatlan spirituális valósággal.

         Ennek szellemében az előadók és a vitában felszólalók jobbára azt a véleményt fogalmazták meg, hogy az ultraliberális felfogással és gyakorlattal szemben igenis van lehetőség erkölcsös gazdasági magatartásra; mindenkinek személyes lelkiismereti felelőssége, hogy a maga szűkebb környezetében milyen magatartást követ – nem feledve a gazdaság értékteremtő célját.

Elmer István, író-újságíró

moderátor


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Vélemények regisztráció után megfogalmazhatók (l. alább) 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Programajánlók, események
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Eszemesúrlódások - 5 »
  • Eszmesúrlódások - 4 »
  • Eszmesúrlódások-3 »
  • Eszmesúrlódások-2 »
  • Eszmesúrlódások-1 »
  • Lectori salutem! »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 01 02 03