http://www.szechenyiforum.hu Nyomtatás
 
2020-06-26 09:29

Első a tett, második a szó

|

Nehezen viselem azt a töketlenkedést, ami a Lánchíd ügyben történik.


Jó ideje nézem a TV-ben a Lánchíd körüli huzavonát, mely átment valamiféle cirkuszba, egy csapnivaló komédiába.

A Lánchíd nem csak Budapesté! Az enyém is, mint vidéken lakó magyar emberé! Nem a főpolgármesteré, aki úgy viszonyul a Lánchídhoz, mintha azt várná, hogy mikor szakad a Dunába. Budapest főpolgármesterét nem lehet felelősségre vonni? Vagy utasítani, mielőtt bekövetkezne egy – emberi életet követelő – tragédia?
Mert minden magyar ember a Lánchíd pusztulását tragédiaként élte meg.

Attól kell tartanunk, hogy a főpolgármester nem kötődik a Lánchídhoz, de akkor a fővároshoz sem, de Magyarországhoz sem.

Talán az Országos Széchenyi Körnek és a Széchenyi Társaságnak, a társadalomnak hagosabban kellene tiltakozni, hiszen minden magyar embernek Széchenyi Lánchídja több mint egy közlekedési pálya.

Egervölgyi Dezső
elnök
Zirci Országzászló Alapítvány