A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának dékánja, dr. M. Szilágyi Kinga által a Hungarikum Bizottsághoz beküldött javaslata, és a támogató szakvélemények alapján a Széchenyi-hársfasort a bizottság nemzeti értéknek nyilvánította.
Fontos volna, hogy minden Széchenyi-tisztelő támogass a fasor felújítását, mert szakmai szemmel egyértelműen látható, hogy az utolsó órában vagyunk. Közre adunk egy cikket "Gondolatok a nagycenki hársfasor állapotáról és megújításának lehetőségeiről", ami tartalmazza a feladatokat.
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI A nemzeti érték megnevezése: Széchényi-hársfasor (Nagycenki hársfasor) A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Nagycenk, Hidegség és Fertőboz közigazgatási területén, a cenki Széchényi-kastély és kastélykert tengelyére szervezve (észak-északkeleti irányban) közel 2,3 kilométer hosszan nyúlik el a Széchényi-hársfasor. A fasor telepítése Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna nevéhez köthető, 1750-60 közé datálhatjuk a források alapján.
Az eredetileg telepített fák darabszámára vonatkozóan a különböző források eltérő adatokat közölnek, de a Rapaics által említett 600 egyed a közel 2,3 km hosszú alléban a fák 4 öles (7,58 m) ültetési távolságával számolva elfogadható értéknek bizonyul. A két fasor közötti távolság 12 öl (22,75 m) volt. A kettős fasor jellegzetes példája az ún. "allée verte"-nek, melynek közepén gyepmező van, s csak a két szélén tapostak ösvényt.
A nagycenki hársfasor eredetileg ültetett példányai a kislevelű hárs (Tilia cordata Mill.) faj egyedei. E faj 150 évnél idősebb példányai már nagyon idősnek számítanak, zárt erdőtársulásokban nem is igen érik meg ezt a kort, parkfaként vagy sorfaként, korhadó ágrendszerükből adódó veszélyességük és csökkenő esztétikai értékük miatt ilyen korukra általában már kivágásra kerülnek. Ennek ellenére a 2011. évi botanikai felmérés szerint az 581 felmért faegyed 59%-a nagy valószínűséggel eredeti telepítésű, vagyis kb. 250 éves. Földváry Miksa és Kaán Károly már az 1930-as években felhívta a figyelmet a nagycenki hársfasor természeti, kultúrtörténeti és kertépítészeti értékeire, mígnem 1942-ben a Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter 80.855/1942. sz. rendelkezésével természetvédelmi területté nyilvánította.
A jelenleg nagycenki hársfasor néven ismert fasor telepítése, története, fenntartása, gondozása közel két évszázadon át a Széchényi-családhoz kötődött. Ezért indokolt a fasort Széchényi-hársfasorként nevezni, és a Nemzeti Értéktárba való felvétele is ezen a néven javasolt.
Prezentáció a hársfasorról>> Indoklás a Magyar Értéktárba történő felvétel mellett, kitérve a nemzeti érték országos jelentőségének bemutatására
Természeti és nemzeti értékünk ez a 18. századból ránk maradt, jelenlegi állapotában még 327 eredeti telepítésű egyedet magába foglaló, közel 2,3 kilométer hosszúságú hársfasor. Magyarország számos kiemelkedő jelentőségű dendrológiai értéke közül is a legfigyelemre méltóbbak egyike.
Történeti – kultúrtörténeti jelentőségét a Széchényi-családhoz kapcsolódása biztosítja; tájépítészeti és esztétikai különlegessége nem csak monumentalitásából, az egyedi példányok megragadó szépségéből fakad. Ez az allée verte Magyarországon kivételes ritkaságnak számít. Idős fasoraink zöme – még ha eredetileg allée verte volt – ma út menti, közutat, főutat, főutcát kísérő fasor. Ennyire tisztán a kertet a tájba kitágító fasor nincs több hazánkban. (Hasonlóan grandiózus, tájléptékű alkotásnak, allée verte-nek számított az Eszterházi, majd Batthyány-Strattmann család köpcsényi – ma Kittsee - birtokának hársfasora, amely a kastélytól a Duna felé vezetett, fókuszában a pozsonyi várral; ám ezt a fasort a történelem viharai, a határváltozások, művelési ág változások, beszántások elpusztították.)
A barokk térszervezés és az évszázadok alatt természeti szépséggé ötvöződő emberi alkotás kettőssége jelenti a kiemelkedő értéket. Természettudományi jelentőségét pedig a dokumentáltan legalább 250 éves egyedek alkotta élő génbank (génalap-tartalék) felbecsülhetetlen kutatási értéke adja.
Ennek a rendkívüli, emblematikus jelentőségű nemzeti értéknek a megóvása tudományos, emocionális és anyagi szempontból egyaránt szükséges.
A Széchenyi hársfasor botanikai, dendrológiai értéke, a 250 éves génöröksége révén kiemelt fontosságú természeti emlék, természetvédelmi érték, a magyarországi barokk tájépítészet egyedi, grandiózus alkotása, a cenki Széchényi-birtok építészeti, kertépítészeti eleme. Kultúrtörténeti jelentősége a Széchényi örökségben rejlik.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Itt olvasható>>
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.hnm.hu/hu/fooldal/mainPage.php A Természeti és Épített Környezet Szakbizottság 18 támogató szavazattal javasolja a „Széchenyi-hársfasor” nemzeti értékünk Magyar Értéktárba történő felvételét, majd a Hungarikum Bizottság ennek megfelelően döntött 2014. március 18-ai ülésén. Terveink szerint a hársfasor megy tovább a hungaricummá való nevezés érdekében. Fontos volna, hogy minden Széchenyi-tisztelő támogassa a fasor felújítását, mert szakmai szemmel egyértelműen látom, hogy az utolsó órában vagyunk. Közre adunk egy cikket "Gondolatok a nagycenki hársfasor állapotáról és megújításának lehetőségeiről", amit a hiteles, a komplex örökségvédelem szempontjából kívánatos, külföldi szakértők által is előremutató és korszerű fasor megújítás módszerről írtunk.
Szilágyi Kinga
|