Az ember annyit ér, amennyit használ

Kormányos András először a naplóírás műfajáról beszélt, majd azokról a hatásokról, melyek naplóírásra késztették Széchenyit.

A Naplók Széchenyi életművének kiemelkedő darabjai. Számára a naplóírás nem csupán a történtek lejegyzése volt, hanem személyes vallomás, a lelkiismereti problémák, feszültségek, gyötrődések lejegyzése, szépirodalmi alkotás, a történelem tanúja is egyben. A napló segítette önellenőrzését, a javulásra törekvését szolgálta. Utazásai során írott naplórészletei rögzítették benyomásait, elősegítették önismeretét.

Béla fiát is naplóírásra buzdította, mondván, így ellenőrizni tudja önmagát, hogy nem haszontalanul fecsérli el idejét, hanem jól hasznosítja.

Naplóit nem az olvasóknak szánta Széchenyi, ezt valószínűsítik a lezárásukat szolgáló kis lakatok, de főleg végrendeletei, melyekben hol teljes, hol részleges megsemmisítésüket kéri hűséges titkárától.

Ezután kezünkbe vehettük a Napló 1921-es, 1925-ös, majd 1978-as, 1982-es, 1984-es kiadásait.

Végül az előadó a 2001-ben kiadott CD-t mutatta be, melyen a legmodernebb technika segítségével olvashatjuk gróf Széchenyi István minden írását, köztük a Naplót is.

A hallgatók számos kérdésére válaszolt az előadó.

Az előadás után az iPad-em segítségével megismertettem az érdeklődőket a Széchenyi Fórummal, felolvastam a cikkeket, megmutattam a képeket.

A közel egy órás baráti beszélgetésnek a könyvtár zárása vetett véget.