Széchenyi szobrot állítottak Szatmánémetiben

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész egész alakos alkotását csaknem kétezer ember jelenlétében Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere és Pataki Csaba, a Szatmár megyei tanács elnöke leplezte le. A szoborra Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást.

Széchenyi-szobor Szatmárnémetiben (Fotó:MTI)

Az ünnepségsorozat az István téri Petőfi-szobránál kezdődött, ahol megkoszorúzták a költő-forradalmár mellszobrát. Az ünneplő tömeg ezután – jelentős rendőri biztosítással – huszárbandériumi és fúvószenekari kísérettel átvonult a városközpont parkjába; ott a jelenlévők kivetítőkön is figyelemmel kísérhették az ünnepséget.

Az RMDSZ központi rendezvényén Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta: a forradalom híres tizenkét pontjának zárómondata, azaz az egyenlőség, szabadság, testvériség egymást feltételező fogalmak, és nem lehetünk meg nélkülük.

Van egy fontos tulajdonságuk: egyik sem irányul mások ellen, ezért gondoljuk, hogy március 15. minden szabadságszerető ember ünnepe lehet, magyaré is, szászé is és románé is. Ez a szabadság nyugodtan osztható, mert nem kevesebb, hanem több lesz belőle – mondotta. Kelemen Hunor úgy véli: 2018-nak kellene lennie annak az esztendőnek, amikor néhány kérdésben a romániai társadalom – beleértve az erdélyi magyar társadalmat is – egy olyan párbeszédet folytathat, amely a jövőről szóló megállapodásra irányul.

„Az igazi forradalmi tett ebben az országban, ha vissza tudnánk adni a reményt, a tervezhető jövőbe vetett hitet. Ennek első és elengedhetetlen feltétele a párbeszéd, mi, romániai magyarok és annak képviselete készen állunk erre” – jelentette ki. Megemlítette, „forradalmi változásra” van szükség Európában is, mivel az Európai Unió nem hagyhatja válasz nélkül az ötvenmilliónyi őshonos kisebbség akaratát, azaz az európai szintű rendezését a kisebbségi jogoknak.