|
Az elmúlt héten Baróton és Erdővidék más településein tartották az Erdővidéki Közművelődési Napok 24. kiadását.
Az eseményekről a helyi újság az alábbi gondolatokkal számolt be. A hétfői és keddi rendezvények után (Operett-est, Erdővidék Kultúrájáért-díj átadása Kisgyörgy Zoltánnak, megemlékezés Kászoni Gáspárról), a szerdai és pénteki nap eseményei a Márton Áron-emlékév jegyében zajlottak, csütörtökön a „legnagyobb magyarra”, Széchenyi grófra emlékeztek, szombaton pedig „huszárnapot” tartottak több rendezvénnyel, köztük huszárbállal is.
Csütörtökön este Erdővidék Múzeumában Veress László sepsiszentgyörgyi színművész gróf Széchenyi Istvánról tartott előadást. A szervezők születése 225. évfordulója alkalmából tisztelegtek a politikus, polihisztor előtt. Az előadáson elhangzott többek között, hogy Széchenyinek a „legnagyobb magyar” titulust épp maga Kossuth adta, aki – nézeteltéréseik ellenére – hozzá hasonlóképp Magyarország szabadságát, függetlenségét, felemelését tartotta szem előtt.
- Széchenyi nem mondta, hogy ne legyen forradalom, maga is akart 1848. március 15-én beszélni a néphez, ám nyugtalanította az, ha forradalom lesz, a császár nem ad több pénzt terveihez. Tervei pedig bőven voltak, hiszen amit külföldön látott, azt otthon mind meg akarta valósítani – fogalmazott az előadó. Kitért arra is, hogy Széchenyinek mennyire fontos volt anyanyelve, mennyire küzdött a magyar nyelv használatáért. „Az anyanyelv a nemzetnek az, mint fognak a zománc” – idézte fel szavait.
A közönség részleteket tudhatott meg Széchenyinek a Bécs melletti Döblingben töltött éveiről, végül 1860-ban bekövetkezett halálának körülményeiről is, melyről a mai napig, 156 év után is folyik a vita: vajon öngyilkosság avagy politikai gyilkosság áldozata lett.
|