|
Szeged egyik „legérdemesebb fia”, Vedres István, a város „hites földmérője”életútját, sokrétű tevékenységét vázolta dr. Kormányos András 2015. október 13-i előadása a szegedi Széchenyi Körben.
Szeged város neves polgára 1765. szeptember 22-én született, és 1830. november 4-én hunyt el. 2015-öt városunk Vedres István emlékévvé nyilvánította.
Jelentőségének méltatását Bálint Sándor a következőképpen foglalta össze: „Szeged közvetve, közvetlenül mindennél többet köszönhet neki: urbánus városképének előkészítését, homoki kertkultúrájának megalapozását, emberileg pedig a társadalom önzetlen szolgálatának, a munka feltétlen tiszteletének, a műveltség igényének klasszikus példáját.”
Vedres István Szegeden született dalmata családban. Iskoláit a piaristáknál kezdte, majd a pesti Institutum Geometricum növendéke lett. 1786-ban szerzett Practica Geometria mérnöki oklevelet. 1786-tól Szeged város szolgálatába szegődik, mint „esküdt és hiteles földmérész”. Számos templomot, lakóházat, középületet tervezett. Legismertebb alkotása a szegedi Városháza, melyet a nagy árvíz (1879) megrongált, de alapjaira épült a jelenlegi Városháza.
Tervezett a Tiszát a Dunával összekötő „hajókázható csatornát”, foglalkozott a „sivány homokság” használhatóvá tételével. Fontosnak tartotta a magyar nyelv művelését, a magyar nyelvű színjátszást. Ennek segítése céljából színjátszásra alkalmas termet tervezett a Városháza épületébe, verseket, színjátékokat írt.
Szülővárosának felemelkedését szolgáló hasznos tevékenységek lelkes támogatója volt, joggal nevezte őt a hálás utókor a „Szeged Széchenyije” névvel.
Papp Éva
|