|
2015. április 15-19 között rendezte meg az Országos Széchenyi Kör a 20. Széchenyi Akadémiát. Az előadások egy témakör, a felgyorsult világ kérdéseivel foglalkoztak.
Az Akadémia fő szervezője, a Széchenyi Kör elnöke Péchy Mária sajnálatos balesetet szenvedett, így nem tudott részt venni a rendezvényen.
Így a rendezvényt dr. Aczél Eszter, a Széchenyi Emlékmúzeum vezetője nyitotta meg.
Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára beszámolt a Széchenyi Emlékbizottság terveiről, munkájáról. Örömmel jelentette, hogy Áder János köztársasági elnök úr elvállalta a Széchenyi Emlékév fővédnökségét. Feladatként mindannyiunk számára a Széchenyi-kultusz erősítését jelölte meg.
Dr. Bardi Terézia az Eszterháza Kulturális Kutató- és Fesztiválközpont főigazgató helyettese beszélt a Széchenyi Emlékévvel kapcsolatos tervekről. Várhatóan 2020-ig megjelenik gróf Széchenyi István összes műveinek kiadása jegyzetekkel, előszóval ellátva. Ismertette a Széchenyi kastély és parkjának folyamatban lévő felújítási munkálatait is.
Az Akadémia első napjának előadását dr. Aczél Eszter tartotta Széchenyi katonaévei a felkészülés jegyében címmel. Az előadó párhuzamot vont Széchenyi István és nagybátyja, Festetich György katonai pályája között. A sikeresen induló karriert megtorpanás követi, hiába folyamodnak előléptetésért, a csalódás más irányba tereli érdeklődésüket. Ennek köszönhetjük a Festetich alapította Georgikon létrejöttét. A kiváló lovaskapitányt pedig a lótenyésztés, a lóverseny iránti érdeklődése indítja el a nemzet jobbítását célul tűző úton.
A második nap első előadója dr. Sík Endre, az ELTE Társadalomtudományi Kar tanára, a TÁRKI tudományos tanácsadója volt. Előadásában diagramok bemutatásával és elemzésével mutatta be a társadalom rétegeződését, a jövedelmi viszonyok alakulását és a lakosság migrációs szándékát. Megállapítása szerint a migráció megállíthatatlan és minden irányban nő.
Délután Szentkuti Károly, a Széchenyi Kör elnökhelyettese mutatta be a Széchenyiek nyughelyét, a nagycenki temetőt. A Széchenyiek mauzóleumát a felújítási munkálatok miatt nem tekinthettük meg. A temetőt bemutató szép kiadvány segítségével a séta során megtekintettük a Széchenyi család rokonai és a nagycenki plébánosok nyughelyhelyét.
A délutáni első előadója, dr. Rédei Mária a Népességkutató Intézet, a Migrációs Hivatal munkatársaként szerzett tapasztalatai alapján rendkívül érdekes előadást tartott arról, hogy felgyorsult világunk hogyan hatott a családok életére. Beszélt az értékrendek módosulásáról, a generációs feszültségekről. A fiatalok mobilitási hajlandósága megnőtt, ennek következménye a fogyó, nőiesedő, öregedő társadalom, mely rengeteg új problémát vet fel.
Dr. Hőna Eszter az Ikonstúdió munkatársa bemutatta az Iskolakert Rimócon című dokumentumfilmet. Az alapgondolat a roma lakosságú falvak gondozatlan kiskertjei láttán született: meg kell tanítani a gyermekeket a kiskertek művelésére. A film végigkíséri a gyermekek munkáját a vetéstől a termés betakarításáig.
A harmadik nap első előadója Tornyai Miklós alezredes, a határrendészeti osztály vezetője volt. Személyes tapasztalatai alapján számolt be a fő migrációs vonalakról, a kényszer- és az önkéntes migrációról, a határsértők felderítését segítő technikai eszközökről, hazánk szerepéről a migrációban és az országot emiatt sújtó több milliárdos kiadásokról.
Stégerné Tusa Cecília, a Széchenyi Kör titkára Civil szervezetek és kezdeményezések a menekültügyben címmel tartott előadást. A civil szervezetek feladata az államapparátus tehermentesítése, a tudatos feladatleosztás. Az anyagi alapot az 1%-os adófelajánlásokból, céges felajánlásokból, pályázatok biztosítják. Fontos feladat a kísérő nélküli kiskorúak számára pszichikai, jogi segítség nyújtása, a társadalmi integráció segítése. A civil szervezetek működésük során nagyon sok problémával küzdenek.
Dr. Nagy Boldizsár jogász előadásának címe A magyar menekültügy a rendszerváltozástól napjainkig. Azokat az érdekes kérdéseket vetette fel, hogy miként vált hazánk menekülteket befogadó országgá, miért szaporodott meg a migránsok száma az utóbbi időben. Az első világháborúig nem volt számottevő menekültügy, és elképzelhető egy határok nélküli világ.
A hallgatóság számtalan kérdést tett fel az előadóknak, igen aktívnak mutatkozott.
A negyedik nap előadója Siska Tamás pszichológus, a Széchenyi Kör alelnöke A televízió és a számítógép hatása a gyermekek fejlődésére és tanulására címmel tartott előadást.. Az előadás kitért a generációs különbségekre, különös tekintettel a Z-generáció, a „digitális bennszülöttek” megváltozott, felgyorsult élettempójára. Az információs forradalom hatásai alól senki nem vonhatja ki magát, de a szülők feladata a hatások kordában tartása.
Délután meglehetősen lehűlt a levegő, erős szél fújt, de mindent feledtetett Reinhoffer Imréné szíves vendégszeretete. Szülőfaluja, Nagylózs kincseit, saját néprajzi, helytörténeti kincseit mutatta be lelkes, érdeklődő kis csapatunknak. Sok érdekes adatot tudtunk meg Nagylózs birtokosának, gróf Viczay Héder (1807-1873) utazó, régész, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos és gróf Széchenyi István barátságának, kapcsolatának történetéről. Viczay gróf Széchenyi reformterveinek hű követője volt.
Az ötödik napon hallgattuk meg dr. Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület elnökének előadását. A számtalan fotóval illusztrált előadás Széchenyi Ferenc és István angliai útjairól számolt be, de sok információt kaptunk a Lánchíd tervezőjéről, William Clarkról is.
Végül Stégerné Tusa Cecília, a Széchenyi Kör titkára kiosztotta a Széchenyi Akadémia okleveleit. A résztvevők köszönetet mondtak a színvonalas előadásokért és Almássy Lászlóné szervező munkájáért.
Papp Éva
|