Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2016-09-27 16:20

Széchenyi műveit olvasva európainak érzem magam

|

Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse mondta ezt a Március 15. téren, a gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójára emlékező ünnepségen.

Birtokrendszer, robot, céhek, kereskedelem, közlekedés, áruszállítás, gazdasági- és magánjog, hiteljog, a magyar szellem erkölcsi és műveltségi fejlesztése. Önismeret, nemzetiség, belső csend, szolgaság, polgári erény, életbölcsesség, közhaszon, törvényértés, tanulás, kiművelt emberfő, becsület – a szavak mögött lévő fogalmak szellemi sarokkövek, ezekre építette Széchenyi közgazdasági tételeit, melyek azóta is élők. Műveiben a hazaszeretet, a kereszténység és a magyar nyelv meghatározó fogalmak.

 

Ekképpen méltatta az ünnepség szónoka a legnagyobb magyart, és arra szólított fel, hogy ismerjük meg Széchenyit, készüljünk vele az új világrendre, ismerjük meg magunkat, lelkünket, szellemünket, képességeinket, hogy könnyebben elviseljük a ránk váró nehézségeket. Beszélt arról, hogy a 2016-os esztendő Széchenyi-emlékév, ezért fordult a képviselő-testülethez, hogy elhelyezhessen a szobor talapzatán egy idézetet a legnagyobb magyartól, a kérelme azonban elutasításra került. „A hazaszeretet azon szent láng, melyért, bármily gyermeki érzelemnek gúnyolják is azt a világ hidegen számító cosmopolitái, nincs mit pirulnunk, mert legtöbb magasztos cselekedet mégis innen vette, innen veszi és innen fogja venni a földön eredetét.” – idézte a tábla szövegét. A szavak a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének nyitóbeszédében hangzottak el 1846. december 20-án.

 

 Az Országos Széchenyi Kör alapító tagja saját költségén szeretett volna elhelyezni egy idézetet a legnagyobb magyartól a Március 15. téren található Széchenyi-szobor talapzatán, amely közadakozásból készült Egervölgyi Dezső közreműködésével. A szobor az önkormányzat tulajdonát képezi, ezért volt szükség a kérelemre. A képviselő-testület komoly vitát követően 4 igen, 3 nem, 1 tartózkodással nem fogadta el a tábla elhelyezését engedélyező határozati javaslatot


A jubileumi ünnepségen Huszár G. Lőrinc plébános atya és Szakos Csaba evangélikus lelkész mondott áldást, majd az emlékező szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a szobornál.

 

A tábla az Arborétumban, gróf Széchenyi István emlékfájánál került elhelyezésre. Egervölgyi Dezső az ünneplők kíséretében a természet adta szabadságba vitte a legnagyobb magyar gondolatait.

Kelemen Gábor
www.zirc.hu

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

budaymiklos 2016-12-08 17:19:00

Kedves Egervölgyi Dezső!
Méltó, szép és igaz gondolatok hangoztak el Zircen gróf Széchenyi István 225 éves születésnapján. Sajnálatos, hogy a zirci Széchenyi-szobornál annak a kis táblának az elhelyezését Zirc Város Önkormányzata megtagadta. Levonhatjuk a következtetést: talán Zircen ilyen a hazaszeretet, netán pirulósak. Valószínű, hogy a kozmopolita szó rettentette őket, pedig hát tudjuk: vannak kozmopoliták. Széchenyi így ír róluk a Hitelben:
„A kozmopolita tágabb szívűnek – s így jobbnak – tartja magát, mint másokat. Ő minden embertársát hordozza szívében, midőn a patrióta főképp csak hazafiait. Ő magasabb értelműnek képzeli magát, mert minden régi szokáson, elfogadott ítéleten áthág, egyszerre keresztény, török, ateista lehet, s kaméleoni ügyességgel szabhatja magát a körülményekhez, a hasznoshoz.”

A tábla szövege ismert, közterületen és Széchenyi-emlékművön sem példa nélküli. Ha talán azt kérted volna, hogy ezt a hazaszeretet szent lángjáról szóló mondatot németül, horvátul, angolul és magyarul (netán zircül) kívánod a szobor mellé tenni – ahogyan az a soproni egész alakos szobor talapzatán olvasható – talán sikeresebb lehettél volna.


smisi 2017-03-25 18:45:35

Én valahogy másként gondolom. Nem igazán tudom, mik voltak a javaslatot elutasítók érvei. Azt azonban meg kell érteni, hogy a szobor teljes egészében - talpazattal együtt - művészeti alkotás. Egy művészeti alkotás megjelenésén még akár magasztos célból sem szabad változtatni. Mi lenne, ha szoborba örökítettek genetikai-szellemi örökösei ezt precedensnek tekintenék és egyre-másra kérelmeznék általuk kiemelendőnek tartott - minden bizonnyal veretes - gondolatok megjelenítését egy-egy neves ember emlékművén. A lurdi barlang az lurdi barlang, Széchenyi szobra az Széchenyi szobra.

budaymiklos 2017-03-28 06:01:13

Kedves smisi!
Akár igaza is lehet, mert a felvetett vízió tényleg nem kívánatos. Nem csupán a műalkotás védelme, hanem a szerzői jogok is korlátossá teszik a beavatkozásokat.
Ebben a konkrét esetben azomban másról van szó. Zircen köztudott, hogy a Széchenyi-szobor posztemenssel és kertészeti kialakítással együtt Egervölgyi Dezső kitartó munkájának eredménye, az ő kompozíciója. A szerzőnek mindenkori joga a módosítás, a kiegészítés.
Megállapítható, hogy az önkormányzat nem "smisi" által felvetett okok miatt vetette el a kompozíció kiegészítését.

További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A Nagycenki Múzeum eleven módon mutassa be Széchenyi István szellemiségét »
  • Széchenyi István tanári emlékkonferencia Pozsonyban »
  • Az év költői kifejezése: tetthazafi - szájhazafi »
  • Kinek készült az új Széchenyi-kiállítás Nagycenken? »
  • Domborműavatás Rimaszombaton »
  • Emlékmű a szlovákiai magyar szórványban »
  • Széchenyi műveit olvasva európainak érzem magam »
  • Bécsi megemlékezés »
  • Széchenyi mellszobra Kápolnásnyéken »
  • Ludovika Szabadegyetem »
  • Emlékbélyeg Széchenyi halálának évfordulójára »
  • Maradhat-e pusztába kiáltott szó Széchenyi szava? »
  • Egy kassai polgár katalizátor szerepét vállalta Széchenyi István tevékenységében »
  • Feladatok az emlékévben »
  • Széchényi Imre koncert »
  • Emlékmise Nagycenken »
  • Önkormányzatok Széchenyiről »
  • Sajtótájékoztató 2015. 04. 29. »
  • Ülést tartott a Széchenyi-emlékbizottság »
  • A Széchenyi-emlékbizottság 2016. közleménye »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    26 27 28 29 30 01 02
    03 04 05 06 07 08 09
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 01 02 03 04 05
    Legfrissebb képtárak

    Pozsonyi konferencia

    2016. november 18-án délután Pozsonyban a Duna utcai iskola épületében gyülekeztek azok a tanárok, akik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ)által Széchenyi István születésének 225. évfordulója tiszteletére szervezett tanári emlékkonferenciára jöttek. A program összeállítására a budapesti Széchenyi Társaságot kérte fel az SZMPSZ. Rozsnyótól Pozsonyig több mint félszáz pedagógus gondolta úgy, hogy az „Embernek, magyarnak maradni!” mottóval megrendezett konferenciára érdemes rászánni a hétvégét.

    Az akadémia megalapítása, domborműavatás Rimaszombaton

    A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum és a Besztercebányai Önkormányzati Kerület Kulturális Intézménye restaurálta Holló Barnabás (1865-1917) gömöri születésű szobrászművész eredeti nagyméretű gipsz „Az akadémia megalapítása 1825 november 3-án” című domborművét. Az ünnepélyes felavatására 2016. november 30-án került sor a múzeum épületében.